2013. november 30., szombat

Első töltés

2012. november 30. péntek


08.00 váll gyógytorna Lilivel. Pont 1 hónappal ezelőtt voltam nála utoljára. Beszámoltam a történtekről és a jelenlegi helyzetről. Megkezelt kicsit, óvatosan, ami hihetetlenül jól esett!!!! Leginkább a lelkemnek a testemen keresztül! Aztán fölhívtuk a Zsuzsát (mell gyógytornász) és átbeszélték a kis speciális esetemet és rehabilitációmat. Így azért nyugodtabb vagyok, hogy a két szakember egyeztetett. Torna után vásároltam,  aztán haza. 11.00 konferencia beszélgetésem volt munkaügyben a svájci irodával. Jól eltelt az idő, nem volt időm pihenni, mert aztán indultam a kórházba. 15.30 Eszterrel ott találkoztunk. Eléggé tartottam az első töltéstől, de be kell látnom, hogy ez tényleg nem volt vészes. Most kicsit jobban feszül, de bírható. A töltés amúgy vicces volt, mert bent volt még egy doki, aki fotózta végig, mert készül valami könyv és ahhoz kell illusztrációnak. Még a végén hírös lesz a bal mellem :-) A töltés úgy zajlik, hogy van egy kis kütyü, ami mágneses, azzal bemérik, hogy hol van a szelep a mellemben, és elkezdik befecskendezni a sóoldatot (90 ml). Mindent összevetve, inkább mókás volt, mint fájdalmas :-) Szerencsére!!!!!

Jövő pénteken megyek megint töltésre és akkor derül ki, hogy mikor kezdődik a kemoterápia. Iszonyatosan elfáradtam a mai napban, szinte egész nap talpon voltam.  

(részlet a naplómból)


                                                                  Ilyen az expander, ami a mellemben van


                                                                                              Töltés

2013. november 30. 

Sokáig lustálkodtam ma, aztán erőt vette magamon, kitakarítottam és elmentünk vásárolni a Sárával. Úgy döntöttünk, ma nem főzünk, elmentünk és ettünk egy isteni pizzat :-)
Délután pedig bementünk a Vörösmarty térre az Adventi vásárra. Tavaly valahogy elmaradt :-( Körbesétáltunk, mindent jól megcsodáltunk, vettünk fincsi mézet és ittunk egy jó kis forró csokit :-)
Szakítsatok ti is időt erre és menjetek el!!!





                                          Hogy állhat valakinek ennyire rosszul a sapka? :-(
                                    Hiába próbálkozom, még nem sikerült olyat találni, ami jól állna.

2013. november 28., csütörtök

Édesmindegy MR kontrollal

2012. november 28. szerda


Egész sokáig aludtam (07.00) ma :-) Délelőtt végre elmentem egyedül bevásárolni, nagyon élveztem, hogy 2 hét után megint önállóan közlekedtem a saját kis kocsimmal! Apró örömök az életben! :-) Kevés rosszabb dolog van a kiszolgáltatottságnál!! Utána voltam a Beával a kutyákkal sétálni egy nagyot, ami nagyon jól esett! És aztán elmentem a fodrászhoz és levágattam a hajamat. Természetesen vittem a pepit (tudom, nem pepi, hanem paróka, de az olyan komoly szó. Tehát a továbbiakban pepi) is. Mutattam a fodrász csajnak, hogy valami hasonlót szeretnék, hogy ne legyen annyira feltűnő, amikor majd már hordani kell. :-( Szuperül meg is csinálta! :-) Őszintén megvallva, kicsit azért sajnáltam is, 2 évig növesztettem. No, nem baj, majd megnő újra! Legalább a frizurámmal nem kell bajlódni. :-) Sárának persze nem tetszik, mert szerinte fiús. Miatta sajnálom egyedül igazán. Édesem, úgy örült, hogy már egész hosszú hajam volt. 
Utána bementem az Eleven centerbe és fölfedeztem egy hatalmas bio boltot :-) onnan pedig átmentem Budaőrsre a kedvenc lakberendezési boltomba és mindent jól megcsodáltam! Még vettem a Sárának alapanyagokat a dekopázshoz, mert azt szeretne készíteni Karácsonyra a családtagoknak. A kis édes :-) Délután még Marcsi barátnőm látogatott meg, és édesen hozott bio sót, bio vegetát, mosogatószert…..:-) Nagyon jól esik a törődése!!!! Jót beszélgettünk, aztán összebújtam a Sárával.
Mindent egybe vetve, jó kis feltöltődős napom volt :-) rám fért!

(részlet a naplómból)

November 28. csak 1 évvel később.

Mint rendesen, ma is mentem 9-re dolgozni, megcsináltam a rendeléseket. Azok kedvéért, akik nem tudják, egy virágküldő cégnél dolgozom, ami annyit jelent, hogy belföldre és külföldre is rajtunk keresztül lehet virágcsokrot, ajándékot küldeni. Hogy miért is jó ez? Óóóó, nagyon sok oka van. Egyrészt mert a hölgyek imádják a meglepetéseket :-), másrészt előfordulhat, hogy éppen nem tudjuk személyesen átadni a virágot, de olyan is sok van, hogy más-más városban, sőt más-más országban élnek családtagok és mégis szeretnék egymást felköszönteni (szülinap, névnap, Anyák napja...stb), de szoktak küldeni cégek is virágot pl. volt munkatársnak, ami éppen szült :-) és persze sajnos a szomorúbb eset sem ritka, hogy temetésre küldenek, mert nincs lehetőségük jelen lenni a búcsúztatón. Szóval szuper dolog és én imádom ezt csinálni és most már 8 éve, hogy itt dolgozom és annyi helyes sztori van!! Könyvet lehetne belőle írni!! Talán majd a nyugdíjas éveimben meg is teszem :-)
Látogassátok meg az oldalunkat és lepjétek meg ti is szeretteiteket! viragkuldes.hu 
11.00-kor találkoztam Kata barátnőmmel az egyik kedvenc helyemen a Pozsonyi úton, az Édesmindegy-ben! Mindenkinek ajánlom figyelmébe! Azon kívül, hogy nagyon kedvesek az eladók, mindig mosolyognak, isteni sütijeik vannak :-) FB-on meglelitek őket!


                                                                                                     Katával :-)



                                                                                   Ez itt a reklám helye :-)

Jót dumcsiztunk egy isteni latte kíséretében :-) 

Visszaballagtam dolgozni, és 1/2 6-ra mentem az Onkológiára MRI kontrollra. Gyomrom persze már 4-kor görcsben volt, mert hogy nem nagyon szeretem ezt a vizsgálatot :-( őszintén megvallva egyáltalán nem szeretem, mert van egy enyhe klausztrofóbiám (is), ami pánikrohammal társul. No, de nagyon rutinos versenyző vagyok ám, semmit nem bízok a véletlenre, viszek magammal kísérőt :-) Ez pedig nem más, mint a bátyám. Ő is óriási rutinnal rendelkezik már, mert minden alkalommal viszem magammal :-) Föl is ballagtunk a kedves MRI/CT épületbe, napszaknak megfelelőlen köszöntünk, átadtam a beutalómat, kitöltöttem a nyomtatványokat és mehettünk is be. Fülkében vetkőzés, hölgynek elmagyarázni, hogy a testvérem is be fog jönni velem a vizsgálóban. Kérdezik, biztos? BIZTOS!!! De ott nagyon erős mágneses sugárzás van. Nem gond, ha én bemehetek, akkor Ő is :-) Eddig jó. Kilibbenek a kórházi hálóingnek nem nevezhető kis pongyola féleségben (erről mindig a Jack Nicholson jut eszembe a Minden végzet nehéz című filmben, amikor a kórházba bekerül és hátulról mutatják és szétnyílik a pongyola és kilátszik a kicsit sem szexi popója :-) hát az óriási!), beülök a kényelmes fehér, műbőr fotelbe és várok a soromra. Jön is kedves hölgy és átültet az ágyra, mert rossz a dereka és nem tud hajolni :-) no problem! Kérdezni, hogy van-e jó vénám? Hát, nincs nagyon, lévén, hogy az operált oldalt (állítólag) nem szeretik/nem jó szúrni legalább 1 évig, a másik karomba meg ugye a kemótól teljesen szétmentek az vénák :-( A vérvétel is egy komoly feladat mindig. Úgy dönt, hogy a kézfejem jó lesz, próba. Nem megy. Leragaszt. Odahív egy másik hölgyet, majd Ő. Kedvesen másikat próbál keresni, és szúr. Nagyon fáj és érzem, hogy kezd kimenni a vér a fejemből és szürkül a világ körülöttem. Ajajajaj! Tű bent, én meg halkan mondom, hogy azt hiszem, jobb lenne, ha most lefeküdnék egy kicsit, mielőtt elájulok. Nem örül, de megengedi. Veszem a mély levegőket, orron be, szájon ki...közben behívják az utánam következő pácienst, a vizsgálat úgyis 20 perc, addig kapok időt, hogy összekapjam magam. Így is lesz, újra képbe kerülök és bemegyünk az Ádámmal. Felfekszem, próbálok "kényelmesen" elhelyezkedni, ami most valahogy nem akar sikerülni. Mindegy, kezdjük, hajrá, legyek már túl rajta! Nyom a gép a bordáim alatt, a mellkasomnál, a bal karom zsibbad, mert ugye azt még mindig nem tudom rendesen fölemelni fekvésben részben a vállműtét miatt, részben a mellműtét miatt :-( de hát ez nem izgat senkit rajtam kívül...20 perc múlva totál elgémberedve kikászálódok és megkönnyebbülök. Bízom benne, hogy egy jó darabig nem kell jönnöm. Eredmény 1 hét múlva. Kétségem sincs afelől, hogy minden rendben van!!! :-) Most pedig megeszem az isteni sütit az egészségetekre, amit az Édesmindegyből hoztam magamnak, aztán eldőlök, mert nagyon fáradt vagyok. 

Szép álmokat nektek! :-)



                                                                                        MR-re várva



                                                                                  Egy a sok fincsiségből

2013. november 27., szerda

Balogh Béla

2012.november 27. kedd


05.30 ébredés - remek :-(
Azt álmodtam, hogy beszélek az orvossal, aki közli, hogy áttétem van - szuper :-(
Próbálom csinálni a gyógytornát a bal karommal (akinek kiveszik a nyirokcsomóit, annak élete végéig minden nap tornáztatnia kell a karját), de annyira feszül a mellem és húzódik a nyirokér, hogy keservesen megy. 
Ez a nap is jól indul.
Talán akkor én most vissza is bújnék a takaró alá és 1 évig elő sem jönnék...
De hát ezt mégsem lehet. Olvasom inkább Balogh Béla - Többszintű gyógyulás című könyvét, amit mindenkinek csak ajánlani tudok!

Engedjetek meg néhány részletet most ebből:


„A daganatos betegségből való kigyógyulás munka: fizikai, érzelmi, szellemi és lelki szinten elvégzendő munka, amely munkát a gyógyulni kívánó ember helyett senki nem fog, és nem is tud elvégezni”.


„Nyilvánvaló, hogy vannak nagyon jó eredménnyel használt gyógyszerek és kúrák, de egy pillanatra sem volna szabad megfeledkezni arról, hogy gondolataink és érzelmeink sokkal többet nyomnak a latba. A betegségnek tehát nem csupán oka, de fontos szerepe és feladata is van. Egyszerre probléma, megoldandó feladat és a továbblépés elősegítője.”
 

Mennyire így van!

(részlet a naplómból)