A módszer célja, hogy a páciens nőiségét visszaadva távolítsa el a rosszindulatú daganatot.
Újdonságokkal a rák ellen! Az első téma az onkoplasztika,
vagyis egy olyan sebészeti módszer volt, amely a női mell onkológiai és
plasztikai sebészetének házasságából született, és jelentősen javítja az
emlőműtéten átesett lányok, asszonyok mentális, szociális, szexuális
visszailleszkedését a családba, a munkaerőpiacra és egyáltalán az
életbe.
A pozitív változás annak köszönhető, hogy a komplex sebészi
technikákkal visszaállítható az eredeti mell. Ahogyan az Országos
Onkológiai Intézet empatikus és felkészült munkatársai - dr.Mátrai Zoltán, dr. Kunos Csaba, valamint Török Katalin
főnővér helyettes - elmondták, a módszer a hagyományostól merőben
eltérő elméleti felkészültséget és sebészeti technikát kíván.
Az új módszer a rosszindulatú daganatot eltávolításával keletkezett
szövethiányt korrigálja, illetve, ha az emlő eltávolítására kerül sor,
az az azonnali vagy halasztott rekonstrukcióval a lehető legjobb
esztétikai eredménnyel, vagyis egy szép új mellel járjon.
Az emlőcentrum egyébként az intézet vadonatúj sebészeti tömbjében található, magas szintű nemzetközi szakmai minősítéssel.
Mátrai főorvos messziről kezdte és mintha csak belelátna a moderátor B. Király Györgyi fejébe, sorra válaszolta meg a kérdéseket.
Riogatás után teljes gyógyulás
„Az emlőcentrum Nyugat-Európában, vagy az USA-ban már ismert, nálunk
az Országos Onkológiai Intézetben valósult meg először az a törekvés,
hogy egy teljes sebészeti osztály kifejezetten csak daganatos emlők
sebészetével és plasztikai rekonstrukciójával foglalkozzon.
Az emlőrák egy rettegett, igazi civilizációs betegség. Minden 10-12
ember közül 1 érintettet találunk. Ha felszállunk egy buszra, akkor
biztosak lehetünk abban, hogy az egyik utastársunk ebben szenved
A riogatás után, azt kell, mondjam, hogy a gyógyult betegek aránya a
korai stádiumokban a 80 százalékot meghaladja! Ehhez persze az kell,
hogy a hölgyek menjenek el a szűrésekre. Pillanatnyilag csak a 40
százalékuk jelenik meg a mammográfiás szűrővizsgálatokon, ami nagyon
kevés.
Ugyanis ha a daganatot korai stádiumban észrevesszük, az még
képletesen fogalmazva csak az „emlőben ül", arra korlátozott. Az pedig
köztudott, hogy korai stádiumban sokkal nagyobb a gyógyulás esélye.
Fiatal korban azért nem javallt a mammográfiás szűrés, mert olyan tömött
a mirigyállomány, hogy nem mennek át rajta a röntgen sugarak. Ezért
szoktuk azt javasolni, hogy 30-35 éves kortól érdemes mammográfiát is
végezni, és hazánkban 40-45 éves kortól várjuk a pácienseket a lakossági
emlőrák szűrésen. A szűrésen mindenki csak nyerhet, méghozzá azt, hogy
ha eljön, meggyógyulhat. Ez a fő üzenetünk."
A kiváltó okokról szólva elmondta, hogy szerepet játszhat például a
kövérség, a változó korban kapott hormonpótlás, vagy a genetikai
faktorok. Az viszont jót tesz a szervezetnek, ha 20 éves korban szül az
anyuka és sokáig szoptat.
Kiderült, hogy az elmúlt években az emlőrák miatti halálozás
csökkent, de sajnos a tüdőrákos halálozásoké emelkedett. Aztán cáfolta
azokat az állításokat, melyek szerint káros a mammográfia. Röpködtek a
sugárdózisok, az mindenképpen kiderült, hogy a mammográfiával járó
sugárdózis közelében sincs az évente mindannyiunkat érő
háttéraktivitásnak.
Amikor a lélek is mélyen sérül
A lelki sérülésekről folytatódott a disputa. Dr. Sirkó Éva
pszichiáter, a BKIK Egészségügyi Szolgáltató Tagozatának vezetője a
betegek szorongásaira, félelmeire hívta fel a figyelmet, és arra, hogy
sokan keresik fel ebben a periódusban hangulatjavító szerekért. Aztán a
következő állomás, ha túl van a műtéten, a kemoterápián, a sugárterápián
valaki, és nem fogja fel, hogy meggyógyult, mehet vissza dolgozni,
élhet normális családi, baráti életet. Ehhez is kell a szakmai segítség.
Dr.Mátrai Zoltán: Már akkor figyelünk rájuk, amikor eljönnek a
szűrésre vagy intézetünk sebészi ambulanciájára daganattal vagy daganat
gyanús elváltozással. Évente 900 újonnan felfedezett emlőrákos beteget
gyógyítunk, és éppen a lelkük megóvása érdekében állítottunk össze egy
15 kérdésből álló kérdőívet. Aztán: hetekkel a befekvés előtt minden
beteg mellett ott a pszichológus, de az is előfordul, hogy gyógyszerrel
segítjük át a félelmeken. Ugyanis egy szorongó beteget nem jó műteni. A
kérdőívekből azt is megtudtuk, hogy az életet veszélyeztető állapotok,
az emlő elvesztése mellett a kemoterápiától félnek a legjobban.
Dr. Kunos Csaba plasztikai sebész az emlőrekonstrukció részleteibe
avatta be a hallgatókat: Három alapvető megoldás létezik a
rekonstrukciónál. Optimális a saját anyag felhasználása. Ilyenkor
mondjuk, az alhasból veszünk szövetet. Az onkológus orvos végzi a
műtétet, a helyreállítást pedig a plasztikai sebész. A műtét lehet
halasztott, de azonnal is történhet. Az implantátum a legegyszerűbb
műtétek közé tartozik. Az is kiderült, hogy az emlőmegtartó műtétek
csaknem mindig sugárterápiával járnak.
A „Mi van az OEP-finanszírozással?" kérdésre Mátrai doktor a
következőket válaszolta: Az OEP finanszírozza az emlőeltávolító műtétet,
meg a rekonstrukciós plasztikai műtétet is, de külön-külön. Az azonnali
rekonstrukciós beavatkozásoknál - vagyis a két műtét együttes
végzésénél- a biztosító csak ez egyiket téríti, tehát ez veszteséget
képez a kórházaknak.
A rengeteg elhangzott kérdésből elhangzott kérdésből kiderült, hogy a
betegeknek nem egyformán fontos a mell visszaállítása. Másképpen éli
meg az onkoplasztikai beavatkozást a huszonéves fiatal lány, aki még
boldog is, hogy szebb mellet kapott, mint amilyen a régi volt, és alig
várja, hogy fürdőruhában megmutathassa strandon. Azzal, hogy tumora
volt, nem is foglalkozik, és a pozitív gondolkodás biztosan segít abban,
hogy mára meggyógyult. A hetvenéves falusi nénikét viszont nem érdekli
az onkoplasztika, ahhoz, hogy a virágait locsolgassa, nincs szüksége új
mellre. Ugyanakkor a betegek 45 százaléka igényli az emlőplasztikát,
viszont csak 10 százaléka élhet a műtét lehetőségével.
Szólt az orvos-beteg bizalom fontosságáról, hogy milyen örömteli
érzés az orvos számára, amikor a gyógyult beteg - aki néhány éve még az
életéért rettegett - a kontrollra magával hozza, és boldogan mutatja
unokái képét.
„ Az orvoslás bizalmi kérdés. Megvalósíthatónak látjuk, hogy egyénre
szabott figyelemmel forduljunk a betegek felé. A nővérek nevükön
szólítják a pácienseket, és rém fontos, hogy tanuljuk meg újra szeretni
egymást. Sikereinket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Kékgolyó utca
említésekor eltűnt a stigma a fejünk felől. "
Forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/onkoplasztika_mintha_mi_sem_tortent/196832/
Forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/onkoplasztika_mintha_mi_sem_tortent/196832/
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés