2014. március 19., szerda
2014. március 17., hétfő
Rekonstrukciós műtétem
Most pedig leírom nektek a rekonstrukciós műtétemet, hátha valakinek segíthetek a tapasztalataimmal.
Ehhez tudni kell az előzményeket is.
Országos Onkológiai Intézet, 3. épület, III.emelet, Emlő- és Lágyrészsebészeti osztály, Dr Mátrai Zoltán osztályvezető főorvos)
2012.november 15-én eltávolították a teljes (bal) emlőállományomat (mastectomia), illetve az összes hónalji nyirokcsomómat. Ezzel egyidőben behelyeztek egy expandert (1. kép) (olyasmi, mint egy szilikon implantátum), amit hétről-hétre töltöttek föl sóoldattal, szépen lassan a végleges méretre. A képen is látható, hogy van egy szelep rajta, azon keresztül töltik fecskendővel (2. kép). Hogy hol a szelep, azt egy másik "kütyüvel" (3.kép) mérik be. Általában 80 ml-t töltenek egy alkalommal, de nekem soknak bizonyult ez a mennyiség egyszerre (nagyon feszült tőle a mellem), ezért mindig csak 40 ml-t töltöttek bele. Így tovább tartott a töltés, de elviselhetőbb volt.
A műtét után következett januárban a kemoterápiás kezelés, amiből 6 db-ot kaptam, 3 hetente, majd ezt követte a sugárterápiás kezelés, amiből 28 db-ot írtak elő, minden nap, hétvégéket kivéve.
A sugár előtt felmerült, hogy esetleg ki kell venni az expandert, mert veszélyes lehet, de aztán megvizsgálták és szerencsére mégsem kellett kivenni. Ez igen jó hír volt, mert az egy újabb műtétet (kettőt) jelentett volna.
A sugár befejezése után (június 17.) sajnos fél évet kell várni az operációval, így leghamarabb januárban lehetett volna, de végül 2014. február 19-én volt.
Első voltam aznap szerencsére, tehát reggel berajzolta a doktor úr a mellemen, hogy hogyan fogja vágni, varrni. Kb. 2 órás volt a műtét, a bal mellemben kicserélték az expandert szilikon implantátumra, a jobb mellemet pedig felvarrta (abba nem került implantátum) és áthelyezte a mellbimbómat.
A bal mellemen csak alul van vágás, a jobb mellemen alul és a mellbimbó körül és a bimbótól lefelé.
A műtét után kompressziós harisnyát kell viselni (1-2 napig) és kompressziós melltartót (4. kép) 6 hétig (a melltartót felírta az orvos és az Anita Hungáriában lehet megvásárolni).
Általában 4-5 napot kell bent maradni a kórházban, engem szerdán műtöttek és szombaton haza is mehettem. 6 hétig nem szabad emelni, cipelni, nagyon fölfelé nyújtózkodni...stb, szóval kímélni kell. Én 1 hetet otthonról dolgoztam, és a következő héten már mentem rendesen dolgozni. Az első két hétben volt érzékenyebb, fájdogált, húzódott kicsit, akkor még nem feküdtem éjjel oldalra, de a harmadik héten már igen. Kicsit kellemetlen, de nem vészes. A varratok egy részét a második héten szedte ki, ekkor a kötések is lekerültek és a harmadik héten kiszedte a maradék varratokat is. Végre lehet rendesen tisztálkodni!!!!! :-)
Két dolgot ajánlottak a varratok kenegetésére, az egyik az Aloe First spray, a másik pedig a Contratubex nevű krém.
Már csak egy dolog van hátra: a mellbimbó. Ezt elvileg 2 hónap múlva meg lehet csinálni. Erről majd akkor írok bővebben, ha már túl leszek rajta.
1. kép
2. kép
3. kép
4. kép
Ehhez tudni kell az előzményeket is.
Országos Onkológiai Intézet, 3. épület, III.emelet, Emlő- és Lágyrészsebészeti osztály, Dr Mátrai Zoltán osztályvezető főorvos)
2012.november 15-én eltávolították a teljes (bal) emlőállományomat (mastectomia), illetve az összes hónalji nyirokcsomómat. Ezzel egyidőben behelyeztek egy expandert (1. kép) (olyasmi, mint egy szilikon implantátum), amit hétről-hétre töltöttek föl sóoldattal, szépen lassan a végleges méretre. A képen is látható, hogy van egy szelep rajta, azon keresztül töltik fecskendővel (2. kép). Hogy hol a szelep, azt egy másik "kütyüvel" (3.kép) mérik be. Általában 80 ml-t töltenek egy alkalommal, de nekem soknak bizonyult ez a mennyiség egyszerre (nagyon feszült tőle a mellem), ezért mindig csak 40 ml-t töltöttek bele. Így tovább tartott a töltés, de elviselhetőbb volt.
A műtét után következett januárban a kemoterápiás kezelés, amiből 6 db-ot kaptam, 3 hetente, majd ezt követte a sugárterápiás kezelés, amiből 28 db-ot írtak elő, minden nap, hétvégéket kivéve.
A sugár előtt felmerült, hogy esetleg ki kell venni az expandert, mert veszélyes lehet, de aztán megvizsgálták és szerencsére mégsem kellett kivenni. Ez igen jó hír volt, mert az egy újabb műtétet (kettőt) jelentett volna.
A sugár befejezése után (június 17.) sajnos fél évet kell várni az operációval, így leghamarabb januárban lehetett volna, de végül 2014. február 19-én volt.
Első voltam aznap szerencsére, tehát reggel berajzolta a doktor úr a mellemen, hogy hogyan fogja vágni, varrni. Kb. 2 órás volt a műtét, a bal mellemben kicserélték az expandert szilikon implantátumra, a jobb mellemet pedig felvarrta (abba nem került implantátum) és áthelyezte a mellbimbómat.
A bal mellemen csak alul van vágás, a jobb mellemen alul és a mellbimbó körül és a bimbótól lefelé.
A műtét után kompressziós harisnyát kell viselni (1-2 napig) és kompressziós melltartót (4. kép) 6 hétig (a melltartót felírta az orvos és az Anita Hungáriában lehet megvásárolni).
Általában 4-5 napot kell bent maradni a kórházban, engem szerdán műtöttek és szombaton haza is mehettem. 6 hétig nem szabad emelni, cipelni, nagyon fölfelé nyújtózkodni...stb, szóval kímélni kell. Én 1 hetet otthonról dolgoztam, és a következő héten már mentem rendesen dolgozni. Az első két hétben volt érzékenyebb, fájdogált, húzódott kicsit, akkor még nem feküdtem éjjel oldalra, de a harmadik héten már igen. Kicsit kellemetlen, de nem vészes. A varratok egy részét a második héten szedte ki, ekkor a kötések is lekerültek és a harmadik héten kiszedte a maradék varratokat is. Végre lehet rendesen tisztálkodni!!!!! :-)
Két dolgot ajánlottak a varratok kenegetésére, az egyik az Aloe First spray, a másik pedig a Contratubex nevű krém.
Már csak egy dolog van hátra: a mellbimbó. Ezt elvileg 2 hónap múlva meg lehet csinálni. Erről majd akkor írok bővebben, ha már túl leszek rajta.
1. kép
2. kép
3. kép
4. kép
Petrussal
2013. március 17. vasárnap
Végre ½ 10-ig aludtam :-) csak egyszer ébredtem föl. Éjszaka
hallottam, hogy valami motoszkál, de azt hittem, hogy álmodok. Na reggel
kiderült, hogy nem álmodtam. Egérke járt
nálam…ááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!! Tőlem kb. 2 méterre megevett egy
csokit. Tehát jól indult a nap :-) a
reggeli kómázás után, nekiálltam és kipakoltam az egész ágy alját. Tele volt
egérkakival….no comment….a pakolást mindjárt összekötöttem egy alapos
selejtezéssel és rendrakással. Így aztán egész délelőtt dolgoztam. Ebéd után
bealudtam, elfáradtam. Délután segítettünk a Beának az előkészületekben a
délutáni zsúrhoz.
1/2 6 körül ért ide a Petra. Jót beszélgettünk, jól esett vele lenni, szép este
volt!!!!!!!!! Utána még néztük a Micivel a TV-t és együtt aludtunk. Jó gyorsan
eltelt ez a 3 nap, túl sokat nem pihentem, de azért jó volt, mindent
összevetve. :-)
(részlet a naplómból)
Se haj, se szempilla, se szemöldök...viszont: SZERETET!
2014. március 17. hétfő
Köszönöm, jól vagyok :-) Jól lesültem, többek szerint ragyogok! Melleim csodásak, szombaton kiszedték a maradék varratokat is, a kompressziós melltartót még 3 hétig viselni kell, legközelebb 1 hónap múlva kell csak menni és ha minden jól megy, akkor a szülinapomra mellbimbóm is lesz!!!! :-)
Most tartok a 16.-ik hónapnál...remélem, hogy májusban végre pontot tehetek a történet végére és csaphatok egy nagy szülinapi bulit! :-)
Carpe diem :-)
Depresszió
2013. március 13. szerda
Sokszor fönt
voltam, leizzadás…megint úgy keltem, mint, aki semmit nem aludt :-( de nagyon unom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Iroda, volt munka szerencsére, bár volt elég időm agyalni is és sikerült jól
bedepiznem délutánra. Petra hívott, jól kibőgtem magam neki….ELEGEM VAN
MINDENBŐL, AZ EGÉSZ KURVA BETEGSÉGBŐL és az összes
hozományából!!!!!!!!!!!!!!!
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Ma volt egy
jópofa storym. Bejött egy idősebb úriember virágot rendelni (törzsvevőnk), és
kedvesen meginvitált ebédelni, amit persze elegánsan visszautasítottam. Távozáskor
ért egy nagyon kellemes meglepetés. Azt mondta: - Kisztihánd! Én pedig
elmosolyodtam magamban. Ezt utoljára a Papa szájából hallottam :-) Fura volt, mondtam is az úrnak, hogy
fura ezt még a mai világban hallani! Még később visszahívott és kedvesen bókolt
és újra felajánlotta az ebédmeghívást, amit finoman elhárítottam. De persze a
lelkemnek hihetetlenül jól esett!!! Ha tudná, hogy kopasz vagyok….munka után
elmentem és vettem egy új pepit bánatomban. Kicsit hosszabb, mint a mostani és csajosabb.
Nekem tetszik! Utána beléptem a Tiborhoz, kaptam isteni mákos gubát :-) onnan elmentem az Ikeába, a Decathlonba
és a Kikába, vettem cipőtartót, egy finom, puha, meleg barna takarót, gyertyát,
képkeretet, vázát!!!!!!!!!!!!!!! :-)
Itthon még a Beának jól kisírtam magam,
beszélgettünk, próbált vigasztalni, de a legjobban az esett, hogy nagyon
megölelgetett!!!!!!!!
Nos, ideje ágyba bújnom, mert már holnap van. Szép
álmokat!
2013. március 14. csütörtök
Iroda, munka nem sok….sajnos, annál több
idő agyalásra :-( új pepiben. Gondoltam ráfekszem a
műszempilla projectre. Órákon át kerestem a neten, semmi info vagy fórum vagy
bármi támpont, hogy szabad-e kemoterápia alatt ilyet használni, hol esetleg
kapni, lehet-e csináltatni kozmetikussal….semmit, semmi, semmi. Írtam közben
egy köremilt a barátnőimnek, hogy ők is nézelődjenek, több szem, többet lát
jeligére. És
akkor jutott eszembe, hogy megkérdezem a Rados Virágot is (aki szintén átment ezen évekkel
ezelőtt, írónő és van egy oldala a FB-on). Kb. 5 percen belül válaszolt is, jó
fej volt, de nem tudott segíteni, mert neki nem hullott ki. Váltottunk még pár
üzenetet, nagyon helyes volt!!!! Ő is próbált annak idején kampányolni, ahogy
én is szeretnék, de nem jutott sajnos előbbre, mindenhol elhajtották, pedig Ő még valamennyire média szereplő
is a könyvei által. Na ja…..no comment! Kati hívott, hogy van egy kozmetikus
barátnője, aki talán tud segíteni, hívjam föl, Ő már beszélt vele. Fölhívtam és
abban maradtunk, hogy hétfőn átmegyek hozz, mert ott dolgozik a Victor Hugo
utcában, tőlem 3 percre. Ettől egy picit jobb kedvem lett, hogy
talán a jövő héten lesz újra szempillám :-)
Azért ez is
megér egy misét, hogy SEHOL, SEMMI infó ezzel kapcsolatban az interneten, pedig
elég valószínű, hogy több száz (ha nem több ezer) nőt érintő téma!!!
Megjött az „ítéletidő”, amit ígértek már napok óta. Havazás, erős
szél, hófúvások…..stb. Megint mesevilág van :-)
(részletek a naplómból)
2014. március 13., csütörtök
Napi bölcselet
Kedveseim,
ugyan a FB-on már posztoltam, de ide is beteszem, mert annyira igaz!
Szép estét nektek!
A gyógyuló ember tekintete az igazi: elkezd látni.
Látja, azt, hogy hány csoda és milyen szenvedés kell ahhoz, hogy az ember kimásszon a pokolból, feltámadjon a halálból. (...)
Akit megcsap a mulandóság szele, rájön, milyen csoda élni.
(Müller Péter)
ugyan a FB-on már posztoltam, de ide is beteszem, mert annyira igaz!
Szép estét nektek!
A gyógyuló ember tekintete az igazi: elkezd látni.
Látja, azt, hogy hány csoda és milyen szenvedés kell ahhoz, hogy az ember kimásszon a pokolból, feltámadjon a halálból. (...)
Akit megcsap a mulandóság szele, rájön, milyen csoda élni.
(Müller Péter)
2014. március 12., szerda
Tavasz
Kedveseim,
Ma vagyok 3 hetes, vagyis ma 3 hete, hogy megoperáltak. Jól vagyok, melleim fájdogálnak, de egyre kevesebbet, varratok szépek, szombaton megyek varratszedésre.
Ma is csodás napom volt :-) :-) :-) de hát ilyen pompás időben, milyen napom lenne? Napsütésre ébredni azért nem rossz dolog. Imádom, ahogy a finom, reggeli napfény beragyogja a nappalit :-) Jókedvűen mentem dolgozni és egész nap jól éreztem magam. Igazán jó dolgom van, mert ahol az irodánk van, egy régi bérházban, belső udvarral, ott a gangra odasüt a nap reggel 10-től délután 1-ig kb. Így amikor nincs olyan sok munka, kiülök olvasni és kényeztetem magam a napsütéssel :-) Ma is így tettem, délután pedig lementem az egyik kedvenc kávézómba, a Duna partra, ahova odasüt a nap. Még akkor is elképesztő melegen sütött. Isteni volt!!! :-)
Ma még nem akarok arra gondolni, hogy szombaton érkezik egy hidegfront és talán még hószállingózás is előfordulhat... :-( naneeeeeeeeeeeee
És nézzük, hogyan telt ez a nap 1 évvel ezelőtt!
Ma vagyok 3 hetes, vagyis ma 3 hete, hogy megoperáltak. Jól vagyok, melleim fájdogálnak, de egyre kevesebbet, varratok szépek, szombaton megyek varratszedésre.
Ma is csodás napom volt :-) :-) :-) de hát ilyen pompás időben, milyen napom lenne? Napsütésre ébredni azért nem rossz dolog. Imádom, ahogy a finom, reggeli napfény beragyogja a nappalit :-) Jókedvűen mentem dolgozni és egész nap jól éreztem magam. Igazán jó dolgom van, mert ahol az irodánk van, egy régi bérházban, belső udvarral, ott a gangra odasüt a nap reggel 10-től délután 1-ig kb. Így amikor nincs olyan sok munka, kiülök olvasni és kényeztetem magam a napsütéssel :-) Ma is így tettem, délután pedig lementem az egyik kedvenc kávézómba, a Duna partra, ahova odasüt a nap. Még akkor is elképesztő melegen sütött. Isteni volt!!! :-)
Ma még nem akarok arra gondolni, hogy szombaton érkezik egy hidegfront és talán még hószállingózás is előfordulhat... :-( naneeeeeeeeeeeee
És nézzük, hogyan telt ez a nap 1 évvel ezelőtt!
2013. március 12. kedd
Iszonyú álmosan keltem, mert 3-4-ig fönt
voltam. Nem tudtam aludni. Ültem a gép előtt és fotókat nézegettem…Iroda, munka,
délután meglátogatott a Kata, jót beszélgettünk, átjött a Sára is, mert ott
volt a Péternél.
Egész nap az
éltetett, hogy délután jön "L"!! Mire hazaértem, már várt a kész salátával :-) és csodaszép sárga tulipánokkal
mindenhol :-) megvacsiztunk, beszélgettünk,
nevetgéltünk, aztán összebújtunk. Pont úgy, mint régen, mintha semmi nem
változott volna velem. Érzéki csókolózás, aztán fiiiinom összebújás, hosszas ölelkezéssel, simogatással…amikor a karjaiban vagyok szinte
„teljesen” megfeledkezem a betegségről és az állapotomról és ez olyan, amit nem
is tudok szavakkal kifejezni! Úgy szeret, ahogy vagyok, és úgy ölel, és csókol,
mint amikor volt hajam és megvolt mindkét mellem. Olyan érzelmek szabadulnak
föl és törnek a felszínre egy-egy ilyen együttlét alatt, után, hogy csak
zokogok és zokogok és zokogok a karjaiban. Ebben minden benne van. Hogy
negyedik hónapja küzdök ezzel a szemét betegséggel, azzal, hogy elveszítettem az egyik mellem, a hajam….folyamatosan van valami bajom, amivel terhelem…ugyanakkor
ezek örömkönnyek is, mert BOLDOG vagyok a karjaiban!!
Egészen őszintén ki merem jelenteni, hogy nem tudom, hogy képes lennék-e
nélküle végigcsinálni! Hálát adok érte az életnek mindennap! Miközben
emberileg tisztelem és becsülöm, és nagyon jókat tudunk beszélgetni és nagyon
sokat nevetünk, ugyanakkor olyan izgalommal várom a találkozásainkat, mint egy
tinédzser! Tudjátok, olyan gyomorremegősen. És mindezt 40 éves fejjel és
gondolkodásmóddal és érzelmi intelligenciával. Még ennyi idő után is. És ez
számomra tényleg FANTASZTIKUS! Nincs sok dolog, amiért hálás vagyok a sorsnak
(szándékosan nem használnom az Isten szót, mert a belé vetett hitem már nagyon
régen elveszítettem sajnos), de ÉRTE mindenképpen! Elképesztően figyelmes,
kedves, segítőkész, empatikus, érzéki, kívánatos, és ami talán a legfontosabb,
hogy igaz, jó barát!!!!!!!!
Boldogan aludtam
el :-)!
(részlet a naplómból)
2014. március 9., vasárnap
Elegem van
2013. március 9. szombat
10 órát aludtam, aztán reggeli után
megint aludtam, iszonyatosan szar kedvem van. Amikor már reggel CSAK azt várja
az ember, hogy vége legyen a napnak és újra lefeküdhessen, az már elég nagy
szarság. Elegem van mindenből!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Mindennek a tetejébe kijött az aranyerem. Nem ecsetelem, de könnyes a szemem
minden ….után. Kenegetem, kúpozok és reménykedem. Folyamatosan
sírok egész nap. Legszívesebben kiugranék a teraszról….azt hiszem, ma egy igazi
MÉLYPONT van. Péternek jól kibőgtem magam…rendes, megértő és vigasztaló!!!
Kívül-belül száraz vagyok, a szemem körül folyamatosan száraz a bőröm, bármivel
kenem, fájnak a talpaim, feszül a mellem, fáj a vénám a jobb karomban, kicsit
náthás vagyok és sebes belül az orrom. Talán most ennyi. A nyelvem és a szám
rendbejött, jött helyette más.
Szemét egy kórság ez!!!!!
ELEGEM VAN!
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Délután a Sára
elment a barátjával sétálni, hozzám meg kijött a "L". Valószínűleg hallotta a
hangomon, hogy eléggé végem van. Nagyon rendes!!! Fél órát itt ült mellettem én
meg csak ültem némán, hol sírva, hol csak magam elé bámulva…épületes társaság
vagyok….
Eldöntöttük,
hogy holnap kimegyünk Semmeringre síelni a Péterrel hármasban. Kijön és itt
alszik, hogy reggel időben indulhassunk.
VÉGRE eltelt ez
a nap is. Minden nappal közelebb kerülök a végéhez.
2013. március 10. vasárnap
½ 7 körül fölkeltünk és ½ 8 körül
elindultunk. Odafelé én vezettem, majdnem végig esett az eső. Ott is esett
szinte egész nap, csak legfölül esett hó. A Péter beült a hüttébe dolgozni, mi
meg nyomtuk a Sárával szinte egész nap, csak nagyon nagy köd volt és a hó sem
volt az igazi, mert nagyon meleg volt. Kakaóztunk a kedvenc kis hüttémben egész
fönt a hegyen J aztán a Péterrel együtt ebédeltünk ott,
ahol Ő volt. Szép nap volt, egész jól bírtam és végre nem gondoltam a
betegségre (már amennyire ezt „ki lehet zárni” úgy, hogy a hüttében kopasz
fejjel ülök és érzem a hátamon az emberek tekintetét). 4 körül elindultunk
haza, a Péter vezetett, mert azért elfáradtam kicsit és jól esett pihenni.
Itthon még együtt megvacsoráztunk, aztán a Péter hazament, mi meg bedőltünk az
ágyba.
Szép nap volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! J J J Merítettem egy kis erőt a következő
hétre. Bár az igazán optimális felállás az lenne, ha a két kezelés között,
mindig 1 hétig síelhetnék! J Álmodik
a nyomor!
(részletek a naplómból)
2014.március 9. vasárnap
Tegnap reggel voltam a kórházban, a doki kiszedte a varratok egy részét és levette a kötést is, úgyhogy nagy nap volt, mert VÉGRE letusoltam rendesen!!! :-) A maradék varratot jövő szombaton szedi ki. Meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon szépségesek a cickóim!!! :-)
Onnan mentem dolgozni, de sajnos alig jött rendelés, ezért 12-kor hazajöttem, itthon még figyeltem a gépet 2-ig, aztán kikapcsoltam. Ez a Nőnap sem úgy sikerült, ahogy reméltem.
Lévén, hogy isteni idő volt, kifeküdtem a teraszra és nagyot pihiztem, napoztam :-) Őrületesen melegen sütött a nap! Testemnek, lelkemnek gyógyír! :-) :-) :-)
Ma is csodás idő van, így ma is napoztam délelőtt, meg lemosattam a kocsit és kitakarítottam, azátn átmentünk a Petráékhoz. Zsolt főzött isteni lecsót bográcsban :-) kint heverésztünk végig a kertben, csodás volt!!! :-)
2014. március 6., csütörtök
Rossz napok
2013. március 3. vasárnap
Korán keltem, ½ 8-kor a Bea beadta a második
fehérvérsejt képzőt, aztán ment szegény ügyelni a Péterfybe. Mi pihiztünk a
Micivel, aztán elmentünk az Outletbe, vettünk neki rövid ujjú trikókat J Délre értem jöttek a Toniék és mentünk
le Agárdra. Iszonyatosan fújt a szél és sütött a nap, igazi Timus vitorlázó idő
volt. Toni megcsinálta a díszt az urnára, meg kötött egy csokrot a horgonyra.
Megcsináltuk szépen az Optimistet kék anyaggal letakarva. Azon volt az urna és
a családi virágdíszek. Nagyon szép lett az egész. 3 körül kezdtek szállingózni
az emberek szépen, sorban. Iszonyatos mennyiségű ember jött el, Timu biztosan
örült. Annyira megható volt ez a sok-sok ember, legalább kétszázan voltak
szerintem. Mondtak páran beszédet, aztán a Zsombi és a Keló és a Jurik Gyuri
kihajózott vele egy utolsó körre a tóra a motorossal. Istenem, olyan megható
volt! Judit szegény teljesen ki van borulva, ami érthető. Nagyon szoros volt
kettejük kapcsolata. Már amikor leértünk kezdtem szarul érezni magam, elkezdett
fájni a derekam iszonyatosan és onnan minden lefelé, a lábaim….alig bírtam
fölmenni a lépcsőn. Amikor elkezdődött a búcsúztató nem bírtam tovább és
fölmentem a büfébe és lefeküdtem a kanapéra, hátha jobb lesz. De nem lett L sőőőt. Pont szembe jött velem a Mazsi,
megkértem, hogy amikor indul, vigyen haza. Addig sírva szenvedtem és
vártam, hogy induljunk. Hazaértem, rögtön bevettem 2 fájdalomcsillapítót és
lefeküdtem. Komolyan, ilyen fájdalmat még soha nem éreztem, pedig volt már
részem ebben-abban. "L" édes volt, azonnal kijött és hozott brokkoli levest
és túrótortát, amit meg is ettem. Megszeretgetett, megpuszilgatott és ment
vissza dolgozni. Annyira jól esett, hogy kijött. Aludtam egy kicsit és jobban
is lettem. Most már „csak” a sarkam fáj iszonyatosan, annyira, hogy alig bírok
járni L Mici édes volt, főzött spagettit
paradicsom szósszal. Abból is ettem még később este. Fiiiiinom volt!!! J
Hát ez egy jó
szar nap volt.
2013. március 4. hétfő
Egy fél fokkal jobban vagyok, de
megkértem az Ádámot, hogy jöjjön értem és vigyen be a Beához a Péterfybe, hogy
vért vegyen, mert éjjel ügyelt és még ott van. Jött is ¼ 8-ra, pontban 8-ra
odaértünk, Bea ledöfött és jöttünk haza, csak még megálltunk vásárolni. Ittunk
egy kv-t és ment haza. Ma meg holnap itthonról dolgozom, próbálok még erőt
gyűjteni, hogy szerdától be tudjak menni a Nőnap miatt. Remélem sok rendelés
lesz, csak bírjam!!!!!!!!! Bea hívott még délelőtt, hogy megvan a labor
eredményem és jó a fehérvérsejt szám újra !!! YESSS! Viszont most a vörös
kevés, ezért adott azt, mikor hazajött. Végtagjaim továbbra is fájnak, meg a
sarkam nagyon, így a járás is elég kellemetlen L L L "L" meglátogatott, kicsit napoztunk a teraszon jól beöltözve J idén az első!!!!!!! Elég sok munka volt ma, úgyhogy jól el is fáradtam.
Délután próbáltam kicsit aludni, de csak pihenés lett belőle, de az is nagyon
jól esett!!! Sára hazajött a suliból és aludt 2 órát! J Ádám hívott még napközben, Petra is hívott, az
Eszter is és a Bényi Laci is. Jól esik a
törődésük!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Csak vége lett
ennek a napnak is!
VÉGRE!
2013. március 5. kedd
Egész jól aludtam és egész sokat,
dolgoztam, aztán 10-kor olyan fáradság jött rám, hogy lefeküdtem és aludtam
megint 2 órát. Nagyon jól esett és szüksége volt a szervezetemnek rá ezek
szerint. Aztán dolgoztam tovább, szerencsére ma is volt munka, nem unatkoztam J Délután kicsit kiültem a napra, de csak
óvatosan és jól beöltözve J nagyon jól esett a napocska!!!!! J Ma megint eggyel jobban vagyok, mert ma
már elég volt csak a Contramal (fájdalomcsillapító) háromszor, nem kellett
mellé Cataflan is! Ma inkább csak az ujjaim és a sarkam fáj. Délután hívtam a
Zolit, nem vette föl, visszahívott estefelé, mondtam, hogy mennék töltésre.
Holnap mehetek is 4-re. Aztán közölte, hogy van egy rossz híre L ledermedtem azonnal. Ezeket a mondatokat
mostanában elég rosszul veszem. A rossz hír, hogy ezt
az expandert, ami nekem is van, nem lehet sugarazni, tehát a kemó után 4 héttel
kicseréli egy másikra. Aztán majd vissza. Ez két újabb vágást és 2 újabb
altatást jelent. A FENÉBE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ezáltal persze csúszik minden, és rámegy szinte az egész nyár.
Abban az egy csodában reménykedem, hogy mégse kell talán
sugár!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ha utánaszámolok
(amit nem akarok, mert sírva fakadok), akkor a következő kemó március 21., az
utolsó április 11. vagy 12., attól számolva 4 hét múlva lehet kivenni az
expandert, az május 10., utána kb. 2 héttel lehet elkezdeni a sugarat, az május
24. és ha az 5 héten keresztül tart, akkor az június vége.
(részletek a naplómból)
2014. március 5., szerda
Fehérvérsejt
2013. március 1. péntek
Fél 8 vérvétel a Beánál J + vasalás. Iroda végre, élveztem, volt
munka is J Bea hívott, hogy rossz a vérképem,
fölhívja a Rubovszkyt. Francba!!!!!
Kevés a fehérvérsejtem.
Hívtam a Mátrai doktor urat, azt mondta, hogy így ne is töltsünk. Francba!!!
Fáradt vagyok és megijedtem.
Holnap megyek a Rubovszkyhoz.
Amúgy
hangyányit jobban vagyok ma. Csak nagyon elfáradtam.
2013. március 2. szombat
Későn feküdtem este, és sajna reggel sem
tudtam sokáig aludni, már ½ 6-kor fölébredtem L No mindegy is! Ma megint 1-el jobban vagyok, így
kitakarítottam, aztán bementem a Tiborhoz egy kv-ra, Brigi is csatlakozott
hozzánk J Onnan fölmentem a Rubovszkyhoz, aki
felírta a fehérvérsejt képző cuccot, meg még pár dolgot a különféle bajaimra.
(a fehérvérsejt képzőt mindennap be kell adni és két naponta kell vérképet
nézni, hogy mikor áll helyre újra). Mindent megkérdeztem tőle, amit szerettem
volna, napozás, mellékhatások…stb.
Kiváltottam minden gyógyszert ügyesen, vásároltam és
haza. Letakarítottam a teraszt, mert csodás idő van, fölhoztuk a székeket,
elővettük a párnákat J Bea főzött finom ebédet (tárkonyos raguleves).
Utána elvittem a Micit a Sasadira, mert mentek a barátjával a Vörösmarty térre
Flashmobra J J J visszafelé vettem végre egy új asztalt a
teraszra J kitakarítottam a kocsit. Aztán pihiztem,
aludtam másfél órát, ami nagyon jól esett és beszéltem a Buksival végre.
Fájdalmaim mai napon: ujjaim nagyon fájnak,
végtag fájdalom jobb egy kicsit, torkom jó, a nyelvem egy picit jobb, de még
mindig fáj, keserű……
Szedem az új gyógyszereket, öblögetek…stb. Este
dolgoztam még kicsit, tvztünk a Micivel és korán lefeküdtem.
Bea beadta az
első fehérvérsejt képző injekciót.
(részletek a naplómból)
2014. március 3., hétfő
Mellékhatások
2013.február 26. kedd
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
(részletek a naplómból)
2014. február 28. péntek
Ahogy visszaolvasom a naplóm, megelevendnek azok a szörnyű napok a kemó után. Emlékszem a fájdalmakra, a kellemetlen közérzetre és arra, hogy mennyire dühös voltam mindenre.
Újra és újra hálát adok, amiért életben vagyok és magam mögött tudhatom ezt a szörnyű időszakot!
Itthonról dolgozom, gyógyulok, melleim fájdolgálnak, de nem vészes. Semmiképpen sem annyira rossz, hogy gyógyszert kéne bevennem! :-) Édes ki fájdalmak ezek az első műtéti utáni fájdalmakhoz képest. Atyaég! Jövő héten már bemegyek szerintem dolgozni :-)
Mindjárt itt a Nőnap, fel kéne rá készülni kicsit.
Ma el is megyek új csokrokat fotózni a weblapra.
Sárának össze kell még pakolni, mert holnap indul síelni :-) életében először nélkülem.
Nagyon szar
éjszakám volt, folyton fölébredtem, fájt, száraz volt a torkom, a szám…keserű
az íze és ocsmány lepedékes a nyelvem…éjjel már éreztem itt-ott ízületi
fájdalmat…reggel már jobban….vettem be fájdalomcsillapítót…olyan érzés, mintha
lázas lennék…szar…próbálom elfogadni ezt a helyzetet és megélni és túl lenni
rajta és nem lázadni ellene, mert akkor még nehezebb az egész!!!! Meglátogatott
az Ádám, hozott szőlőt és epret, itt volt egész sokáig, jól esett!!!! Többször
öblögettem mind a két szerrel, de nem sokat segített sajna…L délután lementem a DM-be, hogy
kimozduljak végre egy kicsit…ne csak szenvedjek…aztán bekentem azzal a
gusztustalan ízű krémmel, amivel a múltkor is kezeltem…undorító!!!!! Erre
egyszerűen nem lehet mást mondani! Elegem van, fáj mindenem………………….
2013. február 27. szerda
Hasonlóan szar, mint a kedd…..csak
eltelik ez a nap is……öblögetek, öblögetek, öblögetek…délután kijött "L" ami
viszont NAGYON jóóóó volt testemnek, lelkemnek!!!!! Megpuszilgatott,
megölelgetett, megszeretgetett!!!!!!!!!!!! Már nagyon hiányzott!!!!!!!!
Este Micivel még
megírtuk az olvasónaplót J
2013. február 28. csütörtök
Hasonlóan szar éjszaka…már nem újdonság…86
ébredéssel, 1 fölkeléssel…összeszedtem magam és elmentem a Lilihez tornára,
mert nagyon régen voltam. Nem voltam valami fényesen, de végigcsináltam és még
meg is dicsért. Utána vásároltam és hazajöttem dolgozni. Ettem 2 szelet
kalácsot és egy kis tejberizst, ebédre meg krumplipürét, tükörtojással. Az
egész jól esett. Ma is alig volt munka, rávettem magam és elmentem a kineziológushoz is. Nagyon jóóó volt!!! Este megpróbáltam spenótot enni, hát az sem csúszik…a francba!!!!
Közben annyira fáj mindenem, hogy
szétszakadok…
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Fekszem a
kanapén, bámulom a plafont, hallgatom a csöndet, amibe csak az órák egyenletes
ketyegése zavar bele, lüktetnek az ujjbegyeim, mintha mind a tízre egyszerre
suhintottak volna rá a kalapáccsal.
Aztán egy idő múlva úgy lüktetnek, ahogy az órák ketyegnek. Ritmusosan. Szűnni
nem akaróan.
Valahogy így
tudnám leírni a jelenlegi állapotom: elb...tt!
Fáj minden
porcikám, lábam, hátam, derekam, minden pillanatban máshol nyillal belém a
fájdalom…ujjbegyeim. A szám keserű kemó ízű, a nyelvem teljesen kisebesedve, és
olyan, mintha kétszer akkorára lenne dagadva. Az ízlelőbimbóimnak nyoma sincs. Nyálam
nincsen, iszonyúan fáj a
nyelvem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az ujjaim
annyira fájnak és érzékenyek, hogy szinte nem bírok semmit megfogni. Ilyen sem
volt még, de jó kurva szar…gépelni is alig bírok…
Ahogy itt
fekszem mozdulatlanul, azzal áltatva magam, hogy ha nem moccanok, talán nem is
fáj, újra és újra a Frida jut az eszembe. Ha rágondolok, kicsit elszégyellem
magam. De miért kéne nekem mindig, újra és újra viszonyítanom?????????? Kicsit
kezdem már unni! Igenis szarul vagyok és szenvedek, és azt várom, hogy
sajnáljanak és babusgassanak!!!
Iszonyatosan szarul vagyok emberek!
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
(részletek a naplómból)
2014. február 28. péntek
Ahogy visszaolvasom a naplóm, megelevendnek azok a szörnyű napok a kemó után. Emlékszem a fájdalmakra, a kellemetlen közérzetre és arra, hogy mennyire dühös voltam mindenre.
Újra és újra hálát adok, amiért életben vagyok és magam mögött tudhatom ezt a szörnyű időszakot!
Itthonról dolgozom, gyógyulok, melleim fájdolgálnak, de nem vészes. Semmiképpen sem annyira rossz, hogy gyógyszert kéne bevennem! :-) Édes ki fájdalmak ezek az első műtéti utáni fájdalmakhoz képest. Atyaég! Jövő héten már bemegyek szerintem dolgozni :-)
Mindjárt itt a Nőnap, fel kéne rá készülni kicsit.
Ma el is megyek új csokrokat fotózni a weblapra.
Sárának össze kell még pakolni, mert holnap indul síelni :-) életében először nélkülem.
2014. február 25., kedd
Balogh Béla - A megfelelésért vívott küzdelem
Napsütéses szép reggelt nektek!
A kórház és a műtét miatt kicsit elhanyagoltam a Balogh Béla sorozatot, jöjjön tehát a harmadik rész, mely úgy gondolom, hogy mindig nagyon aktuális.
3. A megfelelésért vívott küzdelem
"Lehet, hogy a magát folyamatosan megbetegítő ember gyermekkorában nem kapott elég szeretetet, biztatás helyett inkább elmarasztalták. Ugyanakkor azzal a tudattal nő fel, hogy ő nem elég jó, nem elég ügyes, nem elég szorgalmas, és neki mindig többet és még többet kell tennie másokért, hogy észrevegyék, hogy néha ő is kapjon egy-egy jó szót vagy elismerést.
Az ilyen ember fáradhatatlanul dolgozik másokért, szinte könyörög a szeretetükért, de - és itt jön a probléma - ritkán érzi, hogy megkapná azt a szeretetet, amire vágyik. Ennek pedig oka van. Mégpedig az, hogy ő saját magát nem tartja elég szeretetre méltónak, értékesnek és érdemesnek.
Márpedig, aki kisebbrendűségi érzéssel küzd, és saját magát nem szereti, azzal a többiek is ennek megfelelően bánnak.
Ha saját magamat nem szeretem, akkor a "felebarátomat" is csak annyira tudom szeretni, mint önmagamat, tehát semennyire. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy mi motiválja a cselekedeteimet, ha a "felebarátomért" vagy gyermekeimért, szüleimért, barátaimért mégis képes vagyok akármit megtenni, és fáradhatatlanul igyekszem segíteni?
A helyes válasz ebben az esetben: A FÉLELEM.
Nagy csapda ez, és bizony gyakran nehezen felismerhető. Az ember nem azért segít, mert szereti a másikat, hanem azért, mert attól fél, hogy ha mindezt nem teszi, a másik nem fogja szeretni őt. Az életben minden döntési helyzetben csupán két dolog között kell választanunk. Az egyik a szeretet, a másik a félelem. Az egyetlen dolog, amitől a félelem elmúlik, az a szeretet. Első helyen kell állnia az önmagunk iránt érzett szeretetnek, majd - ha ez megvan - kiterjedhet családunkra, barátainkra, ismerőseinkre, nemzetünkre, és végül átalakul a Földön élő minden ember és élőlény iránt érzett szeretetté. A szeretet úgy oszlatja el félelmet, mint a fény a sötétséget."
A kórház és a műtét miatt kicsit elhanyagoltam a Balogh Béla sorozatot, jöjjön tehát a harmadik rész, mely úgy gondolom, hogy mindig nagyon aktuális.
3. A megfelelésért vívott küzdelem
"Lehet, hogy a magát folyamatosan megbetegítő ember gyermekkorában nem kapott elég szeretetet, biztatás helyett inkább elmarasztalták. Ugyanakkor azzal a tudattal nő fel, hogy ő nem elég jó, nem elég ügyes, nem elég szorgalmas, és neki mindig többet és még többet kell tennie másokért, hogy észrevegyék, hogy néha ő is kapjon egy-egy jó szót vagy elismerést.
Az ilyen ember fáradhatatlanul dolgozik másokért, szinte könyörög a szeretetükért, de - és itt jön a probléma - ritkán érzi, hogy megkapná azt a szeretetet, amire vágyik. Ennek pedig oka van. Mégpedig az, hogy ő saját magát nem tartja elég szeretetre méltónak, értékesnek és érdemesnek.
Márpedig, aki kisebbrendűségi érzéssel küzd, és saját magát nem szereti, azzal a többiek is ennek megfelelően bánnak.
Ha saját magamat nem szeretem, akkor a "felebarátomat" is csak annyira tudom szeretni, mint önmagamat, tehát semennyire. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy mi motiválja a cselekedeteimet, ha a "felebarátomért" vagy gyermekeimért, szüleimért, barátaimért mégis képes vagyok akármit megtenni, és fáradhatatlanul igyekszem segíteni?
A helyes válasz ebben az esetben: A FÉLELEM.
Nagy csapda ez, és bizony gyakran nehezen felismerhető. Az ember nem azért segít, mert szereti a másikat, hanem azért, mert attól fél, hogy ha mindezt nem teszi, a másik nem fogja szeretni őt. Az életben minden döntési helyzetben csupán két dolog között kell választanunk. Az egyik a szeretet, a másik a félelem. Az egyetlen dolog, amitől a félelem elmúlik, az a szeretet. Első helyen kell állnia az önmagunk iránt érzett szeretetnek, majd - ha ez megvan - kiterjedhet családunkra, barátainkra, ismerőseinkre, nemzetünkre, és végül átalakul a Földön élő minden ember és élőlény iránt érzett szeretetté. A szeretet úgy oszlatja el félelmet, mint a fény a sötétséget."
2014. február 24., hétfő
Lábadozás
2013.február 23. szombat
½ 7 ébredés,
éjjel egy ébredés volt 3 körül. Egész jó arány! Jól érzem magam, kvzom, amit
ilyenkor nem szoktam tudni. Franc
se érti ezeket a koktélokat. Gyönyörű fehér kint minden!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
De nem sokáig, mert elkezdett szakadni az eső. Igazi
ágybanmaradósfilmnézősalvós idő van! Bejával is kvztam egyet, aztán filmeztem
és pihiztem. Reggelire csináltam magamnak császármorzsát, de sajna nem lett
olyan jó, mint a Károlyéknél L de nem
adom föl, majd próbálkozom. Ebédeltem az isteni brokkoli krémlevesből, aztán
lustultam tovább. Mici hívott, jól esett, beszélgettünk. Filmeztem, pihiztem,
próbáltam aludni, de nem ment. Ádámmal beszéltem, érdeklődött.
Verussal volt cirkuszban. J Este nekiálltam és kitakarítottam a
fürdőszoba szekrényeket és mindent kiselejteztem, amire nincs szükségünk vagy
lejárt a szavatossága. Összekészítettem egy nagy adag ékszert, amiket nem
hordok. Most pedig
beájulok az ágyba, mert fáradt vagyok és 23.00 óra.
Kiütött rajtam a
Medrol (szteroid), lángvörös az arcom, de egyébként semmi, de semmi
bajom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Szerencsére!!!!!! YESS!
2013.
február 24. vasárnap
Egy ébredés éjjel, ½ 6-os kelés L mindegy. Neteztem, írtam az Eszternek,
hogy jöhet bármikor, mert fönt vagyok már. Arcom továbbra is rákvörös színben
pompázik, de különben teljesen jól vagyok! J Hajninak írtam a FB-on, hogy jövök holnap J ha minden így marad. Eszter átjött kvzni
9 körül és kaptam tőle egy nagyon szép vitorlás hajós pizsigatyát és a kedvenc
meggyes tortámat J J J én meg adtam neki egy nagy adag ékszert,
amit tegnap kiválogattam, meg a samponjaimat, balzsamjaimat J amikre egy darabig most úgy sem lesz
szükségem J jót beszélgettünk, kicsit talán jobban
is van, de minden esetre halad az úton és ez már jóóóóó!!!!!!!!!!!!!!!! Nagyot
ebédeltem, miután hazaértem végre!!!! Brokkoli krémlevest és töltött paprikát.
Kv-ztam a Beáékkal, aztán pihiztem, tv-ztem….Mici
is megjött ½ 8 körül J jól érezte magát!!! Estére megfájdult a
torkom, akkora gombóc van benne, hogy alig bírok nyelni. L
2013. február 25. hétfő
Tűrhetően aludtam, egyszer ébredtem csak
föl. Csináltam uzsit a Micinek. Viszont annyira szar a torkom, hogy itthon
maradok inkább. Nem is csak a torkom, hanem a nyelvem is megint ki van készülve.
Sokat aludtam napközben, közben dolgoztam…és szenvedtem…semmi enni- és innivaló
nem esik jól…próbálom gyakrabban öblögetni
a számat…nem sokat segít...este a Bea leborotválta a fejem megint és vasalt
egyet.
(részletek a naplómból)
2014. február 25. kedd
Visszaolvasva a múlt év történéseit, azt kell, hogy mondjam, hogy SEMMI bajom az égvilágon!
Az alvás nem megy túl jól sajnos, minden reggelre iszonyatosan megfájdul a hátam, lévén csak háton tudok aludni és szerintem annyira félek, hogy ráfekszem az oldalamra, hogy egész éjjel mozdulatlanul fekszem :-( mellem fájdogál, de nem vészes, még gyógyszert sem kell bevenni. A kompressziós melltartó iszonyú szoros, de hát ez a lényege! Bal karomban a nyirokér fájdalom, ami volt a műtét előtt, teljesen megszűnt :-) helyette a jobb kézfejemben a véna, ahol a branül volt, teljesen tropára ment és nagyon fáj, alig bírok hozzáérni :-( (már eddig sem volt túl jó állapotban a kemók miatt).
Tegnap már dolgoztam itthonról, voltam nagyot sétálni a Beáékkal, aztán délután pihiztem, "L" látogatott meg, jó volt kicsit vele lenni megint!!!
Mára is ez a tervem, csak délután megyek kötözésre.
Meg kell, hogy osszam veletek, hogy annyi sok e-mailt kapok ismeretlen Nőktől, akik csak szeretnék megosztani velem a történetüket, vagy csak köszönetet mondanak, amiért vezetem a blogot, vagy tanácsot kérnek, hogy elképesztő!!!!
Nagyon jól esik és ezúton is köszönöm a belém vetett hitet, igyekszem segíteni, amennyit csak tudok!!!!!!!!!!!
Ezek a levelek is csak megerősítenek abban nap, mint nap, hogy van értelme annak, amit csinálok és ez JÓ!
Fájdalommentes napot kívánok minden kedves sorstársamnak - tudjuk, hogy ilyenkor ez a legtöbb, amit kívánhatunk!!!
A többi, drága olvasómnak pedig üzenem, hogy adjanak hálát, amiért egészségesek!
2014. február 22., szombat
4. kemó
2013.február 22. péntek
Negyedik kemó!
8-ig aludtam végre 2 bogyóval. Rendet
raktam, mostam….Eszterék jöttek értem 10 után kicsivel és bevittek a Károlyhoz.
Jó volt, kicsit lazítottam, ott volt a Brigi is. Kvztam velük,
aztán fölsétáltam az Onkológiára a csodás hóesésben J jól esett sétálni!!!!
Egyből fölmentem
a kemós épületbe, ahol meghökkenve láttam, hogy nincsen Évike ma L Így hát kénytelen voltam megismerni
Attilát. Antrém a következő képpen alakult. Nem volt vérvételes papírom, tehát
kiküldtek a központi pulthoz, ahol nagy nehezen elmeséltem, mit is szeretnék és
a hölgy kedvesen segített és kaptam papírt vérvételre. Vissza Attilához,
vérvétel. Mondtam neki, hogy már eléggé fájnak a vénáim, mosolygott ás mondta,
hogy köszöni, de érzi Ő maga is tapintással J tudjátok, mennyire szeretik az orvosok, ha ilyen okos
beteggel kerülnek szembe? Tippelhettek! Nem szeretik. Így hát választott egy
vénát, amiről úgy gondolta, hogy megfelelő lesz. Utalt rá, hogy igyekezzek,
mert ki fogunk csúszni az időből. Mondtam, ne aggódjon, nagyon erőszakos és
nagyszájú vagyok, be fogom verekedni magam a doktor úrhoz!!! Tehát vérvétel
után le Rubovszkyhoz, ahol kb. harmincan ültek L Na neeee, erre nekem nincs időm! Vártam picit, aztán
kihasználva, kijött egy beteg és bement egy másik, berontottam utánuk, és
jeleztem, hogy legyen kedves behívni, mert lekésem fönt a kemós csatlakozást!
10 perc múlva már bent ültem J Rögvest
felajánlottam neki, hogy végzek a kemoterápiás kezeléssel, szívesen leszek az
asszisztense, mert ez így őrület. Leginkább neki!!!!!!! Mosolygott!!!! J Mindent átbeszéltünk, elmondta, hogy
ennek az újfajta kemónak más mellékhatásai vannak (végtagfájdalmak, ízületi
fájdalmak). Hurrá! Már éppen kezdtek unalmasak lenni az eddigiek. Fölírt
gyógyszereket (Medrol, ami szteroid, fájdalomcsillapító és gyomorvédő). Ezeket
a kezelések előtt és után 1 napig kell szedni. Csodálkozva kérdezte, hogy
sugarat is fogok kapni??? Mit mondhatnék erre? Nekem all inclusive ellátást írtak
elő! J Azért jelezte, hogy erre kérdezzek még
egyszer majd rá, ha arra kerül a sor. Vissza Attilához, "L" már ott várt. El
is indult a kezelés (most csak 1 üveg), kb 1 ½ óra alatt lement. Nem volt
közben semmi, csak végtelen fáradság lett úrrá rajtam, csukott szemmel
végigültem, aztán hazafelé kaptam csodaszép sárga és lila tulipánt!!!! J Itthon betoltam egy hányás elleni kúpot
és beájultam. Aludtam 3 órát nagyon mélyen J hihetetlenül jól esett!!!!!! ½ 8 körül ettem a Bea által
készített isteni finom brokkolikrém levest és megettem a másik szendvicset,
amit "L" hozott még délután. Bejával beszélgettünk kicsit, 1 hét múlva csinál
labort.
Sárával
sms-eztem, jobban van szerintem, nekem meg el kell rendeznem magamban ezt az
egész elmúlt 3 napot és le kell majd vele ülnöm beszélgetni.
Ádámmal,
Péterrel beszéltem du. Este Eszter és Petra hívott. J J J
Jóéjt! Már CSAK
KETTŐ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
2014.február 22. szombat
Irány haza!!!!!!!!!!! :-) :-) :-)
Csodás tavaszi virágok és természetesen gyógyító húsleves várt itthon :-)
Mindenhol jó, és tényleg fantasztikusak az Onkológia orvosai és nővérkéi egytől-egyig, de azért a legjobb otthon :-)
Ezúton is köszönöm mindenkinek a kedves szavakat és a drukkolást, el sem tudjátok képzelni, mennyit jelent ez ilyenkor (is)!!!!
Hihetetlenül jól esett, hogy a kórházban is korábban ismeretlen nők jöttek oda hozzám és köszönték, hogy vezetem a blogot és hogy mennyi arőt adok nekik, és felnéznek rám!!! Istenem bárcsak többet tudnék segíteni nektek!!!!!!!!
Minden kedves sorstársamnak: kitartás, erő, hit, pozitív gondolkodás!!!!!!! :-)
Szép napot és ölelések! :-)
2014. február 21., péntek
Bombázó cicik
Kedveseim,
péntek este van, elvonult az összes látogató, szobatársam hazament, doki is elköszönt mára, magam maradtam a gondolataimmal és a szép új cicijeimmel :-)
Ma volt kötözés, és meglestem a végeredményt.
Hááááááát drágáim, olyan cickóim lettek, amilyenek utoljára 20 éves koromban voltak :-) Szépek, kerekek, egyformák és állnak, mint a cövek :-) ceruzateszten simán átmennek :-) természetesen viselnem kell 6 hétig egy kompressziós melltartót, és nem szabad emelni, cipelni, erőltetni...stb.
Ezennel eljutottam a cél előtti utolsó lépésig, ami majd a mellbimbó lesz még, remélem még nyár előtt. Ha nem, az sem dráma.
Boldog vagyok és csak ez számít!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Megküzdöttem ezekért a cicikért rendesen és minden sorstársamnak üzenem innen is, hogy kitartás, erő, pozitív gondolkodás, mindig csak az adott nap nehézségével foglalkozni és meg lesz a jutalom!!!!!! :-)
Az Onkológiát továbbra is csak ajánlani tudom mindenkinek (már ha egyszer muszáj)! Dr Mátrai Zoltán, Dr Sávolt Ákos, Dr Kunos Csaba egytől-egyig remek sebészek és remek emberek!!! A nővérkék tüneményesek és empatikusak, ami igen sokat jelent egy ilyen betegségben!!!
Ma ketten is meglátogattak olyanok, akik szintén benne vannak ebben a vacakban, az egyikük már túl van (majdnem) mindenen, jövő héten lesz rekonstrukciós műtéte, másikuk ma volt az első kemón és gondolta benéz, ha már itt van. Elmondhatatlanul jól esett!!!!!! Köszönöm nektek ezúton is!!!!! Remélem fogom tudni viszonozni egyszer!!!! :-) Tegnap egy harmadik lány volt itt, aki szintén most kezdte nemrég a harcot. Szóval ebben az őrületes szarban azért jó dolgok is történnek néha!!! :-) Új, értékes barátságok születnek és ez jó!
péntek este van, elvonult az összes látogató, szobatársam hazament, doki is elköszönt mára, magam maradtam a gondolataimmal és a szép új cicijeimmel :-)
Ma volt kötözés, és meglestem a végeredményt.
Hááááááát drágáim, olyan cickóim lettek, amilyenek utoljára 20 éves koromban voltak :-) Szépek, kerekek, egyformák és állnak, mint a cövek :-) ceruzateszten simán átmennek :-) természetesen viselnem kell 6 hétig egy kompressziós melltartót, és nem szabad emelni, cipelni, erőltetni...stb.
Ezennel eljutottam a cél előtti utolsó lépésig, ami majd a mellbimbó lesz még, remélem még nyár előtt. Ha nem, az sem dráma.
Boldog vagyok és csak ez számít!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Megküzdöttem ezekért a cicikért rendesen és minden sorstársamnak üzenem innen is, hogy kitartás, erő, pozitív gondolkodás, mindig csak az adott nap nehézségével foglalkozni és meg lesz a jutalom!!!!!! :-)
Az Onkológiát továbbra is csak ajánlani tudom mindenkinek (már ha egyszer muszáj)! Dr Mátrai Zoltán, Dr Sávolt Ákos, Dr Kunos Csaba egytől-egyig remek sebészek és remek emberek!!! A nővérkék tüneményesek és empatikusak, ami igen sokat jelent egy ilyen betegségben!!!
Ma ketten is meglátogattak olyanok, akik szintén benne vannak ebben a vacakban, az egyikük már túl van (majdnem) mindenen, jövő héten lesz rekonstrukciós műtéte, másikuk ma volt az első kemón és gondolta benéz, ha már itt van. Elmondhatatlanul jól esett!!!!!! Köszönöm nektek ezúton is!!!!! Remélem fogom tudni viszonozni egyszer!!!! :-) Tegnap egy harmadik lány volt itt, aki szintén most kezdte nemrég a harcot. Szóval ebben az őrületes szarban azért jó dolgok is történnek néha!!! :-) Új, értékes barátságok születnek és ez jó!
2014. február 20., csütörtök
Újra kerek a világ
Kedveseim,
tegnap nem tudtam írni, mert szinte egész nap kómáztam az ágyban.
Mára eggyel jobban vagyok,bár fájdogál még rendesen, de a lényeg, hogy túl vagyok rajta és minden rendben!!!! :-)
Elvileg szombaton haza is mehetek!
Szép álmokat!
tegnap nem tudtam írni, mert szinte egész nap kómáztam az ágyban.
Mára eggyel jobban vagyok,bár fájdogál még rendesen, de a lényeg, hogy túl vagyok rajta és minden rendben!!!! :-)
Elvileg szombaton haza is mehetek!
Szép álmokat!
2014. február 18., kedd
Rekonstrukciós műtét
Kedveseim,
már a kórházból (Országos Onkológiai Intézet) jelentkezem, lassan lefekszem és megpróbálok egy jó nagyot aludni a holnapi műtét előtt.
Reggel feküdtem be, pihizős napom volt, nem történt igazából semmi nagy dolog. Még aludtam is délután egy órát :-) Itt volt a doki, elmondta, hogy mi fog történni nagyjából, reggel 6-ra jön :-) és én leszek az első!
YESSSSS!!!!!!!!
Remélem már délutánra jól leszek!
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgulok, de ez most egy teljesen más fajta izgalom, mint amit a daganat eltávolító műtét előtti estén éreztem.
Minden rendben lesz, az út vége felé közeledem, holnap ilyenkor már a 2 új, egyforma, szépséges cicimmel fogok itt feküdni és írni nektek :-)
Jóéjszakát és szép álmokat nektek! :-)
már a kórházból (Országos Onkológiai Intézet) jelentkezem, lassan lefekszem és megpróbálok egy jó nagyot aludni a holnapi műtét előtt.
Reggel feküdtem be, pihizős napom volt, nem történt igazából semmi nagy dolog. Még aludtam is délután egy órát :-) Itt volt a doki, elmondta, hogy mi fog történni nagyjából, reggel 6-ra jön :-) és én leszek az első!
YESSSSS!!!!!!!!
Remélem már délutánra jól leszek!
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgulok, de ez most egy teljesen más fajta izgalom, mint amit a daganat eltávolító műtét előtti estén éreztem.
Minden rendben lesz, az út vége felé közeledem, holnap ilyenkor már a 2 új, egyforma, szépséges cicimmel fogok itt feküdni és írni nektek :-)
Jóéjszakát és szép álmokat nektek! :-)
2014. február 16., vasárnap
Bécs
2013.február 16. szombat
06.00 kelés,
tusolás, öltözés, tankolás, irány Kelenföld J Kényelmesen elhelyezkedem egy négyüléses helyen,
természetesen szemben a menetiránnyal, mert nem szeretek háttal ülni. És csak
nézek ki a fejemből, érzékelem ugyan a mellettem elsuhanó hol szürke, hol fehér
tájat, de igazából nem látom, mert annyira a saját gondolataimmal vagyok
elfoglalva. Újra és újra visszatérek a betegséghez, hogy azóta a bizonyos
november 6-a óta mi mindenen mentem keresztül, és mi minden vár még rám.
Szeretném hinni, hogy a szülinapomra túl leszek a kezeléseken (kemó, sugár), és
hogy talán visszanő valamennyire a hajam a 40. szülinapomra!!! Persze ezzel még
korántsem lesz vége az egésznek…hormonkezelés, 2 mellműtét…és ki tudja még mi
jön, amire most nem gondolok és nem számítok…..na ja L Imádok vonattal utazni, teljesen
kikapcsolom a hétköznapi dolgokat, munka, emberek, mindennapos problémák…nem
kell figyelni, koncentrálni az útra, a vezetésre….csak suhan az
ember!!!!!!!!!!!! J Később olvasok, zenét hallgatok és
pontosan érkezem a Westbahnhofra J Buksi
csak 1 óra múlva érkezik, tehát rögvest kimegyek és élvezem, hogy itt
vagyok, még a nap is kisüt a kedvemért!!! Kell ennél több???? J Aztán sétálgatok az óriási pályaudvaron,
ami telis-tele van üzletekkel, kvzókkal, evős helyekkel. Veszek a Buksinak egy
helyes könyvet egy könyvjelzővel, hogy neki is legyen emléke erről a napról! Nagy
szerencsémre itt is van a kedvenc bijou boltom J és hát sajnos ott lóg egy csodaszép nyaklánc, ami értem
kiált a hozzávaló gyűrűvel és én meghallom a kiáltását és megveszem J mégsem mehetek haza aji nélkül! Kell
valami tárgy, amiről mindig eszembe jut majd ez a csodanap!!!! J Én már csak ilyen vagyok J Buksi is megérkezik, rögtön
lefotóztatjuk magunkat a pályaudvaron J és egész
nap ezt tesszük mindenhol, ahol csak megfordulunk J igazi turisták vagyunk ma J és végtelenül élvezzük J először elvisz egy IGAZI, békebeli
kávéházba a belvárosba, ahova Ő régen sokat járt, amikor a Nyanyához járt a
kórházba. Csodás hely, és lehet cigarettázni is J Frauenhuber a neve! Itt elücsörgünk egy kv mellett kb 2
órát és csak beszélgetünk és beszélgetünk és beszélgetünk! (természetesen
fotózkodunk is). Utána sétálgatunk, bemegyünk a máltaiak templomába a Kaertner
str-én és a Stephans dómba, gyújtunk gyertyát a halottainkért. Régen sokat
jártam oda, de már évek óta nem voltam bent. Jó érzése volt ismét ott lenni! Onnan
a híres Figlmüller felé vesszük az irányt, hogy együnk egy isteni, igazi Wiener
Snitzelt. Az utcán áll a sor vége, úgyhogy ezt dobjuk. Megnézzük a másikat,
mert kettő van ebből az étteremből, ott is sor. Feladjuk és betérünk ugyanabban
az utcában az Kaffe Alte Wien nevű helyre, ami FANTASZTIKUS!!!!!! Egy igazi
füstös hely, a kocsma és a kvzó és az étterem keveréke. Kicsit hajazik a
Hawelkára (ja, ott is voltunk, de nem volt hely + nem lehet cigizni, tehát nem
maradtunk) a falak telis tele régi és újabb plakátokkal koncertekről….zseniális
a hely!!!!! No itt eltöltöttünk ismét egy hosszabb időt, isteni finom Wiener
Snitzelt-t ettünk, krumpli salátával, kvztunk, túrós rétest ettünk és sokat
nevettünk és beszélgettünk J J J közben
észrevétlenül ránk is sötétedett, lassan indulnunk kell vissza a pályaudvarra.
Metróval megyünk, mert délutáni csúcsforgalom van. Én és a metro….:-) de
hősiesen kibírom J a pályaudvaron még cigizünk,
beszélgetünk és elkészíttetjük az utolsó búcsú fotót magunkról. Buksi elkísér a
vonathoz, szinte üres a vonat, tehát ismét jó kis helyem van. Szomorúan búcsút
veszünk egymástól és megbeszéljük, hogy ezt megismételjük!!!!! Mindig nehéz
tőle az elválás!!!! Most is!!!!!!! Hazafelé olvasgatok kicsit, de nagyon fáradt
vagyok és fájnak a szemeim, így inkább aludni próbálok. 10-re itthon is voltam
és beájultam az ágyba. GYÖNYÖRŰŰŰ NAP VOLT!!!!!!!!!!!!! J Így kell élni emberek!!!!!!!
(részlet a naplómból)
2014.február 16. vasárnap
Rendben lezajlott a Valentin nap, sajnos nem volt annyi rendelés, mint amire számítottam :-( Szombaton reggel skypoltam a Buksival, csodaszép idő volt, így elmentünk nagyot sétálni a Beáékkal és a kutyákkal, utána pedig kiültem a teraszra és napoztam 3 órát :-) Isteni volt!!!!!!! :-) Utána megebédeltünk a Sárával, délután pedig pihiztünk, filmeztünk, néztük az olimpiát :-)
Vasárnap is sütött a nap, de nem annyira, de azért szép idő volt, így megint kiültem kicsit napozni és töltődni a teraszra! :-) Beszéltem megint a Buksival :-) Összepakoltam nagyjából a táskámat, amit viszek a kórházba, kitakarítottam, aztán elmentünk ebédelni a Péterrel hármasban a kedvenc olasz éttermünkbe. Én persze csak salátát ettem, mert ugye a diéta :-) utána moziba voltunk a Sárával, megnéztünk egy igazi csöpögős love storyt :-) aztán haza és átjött a Petra lányokkal és a Brigi :-) helyesek voltak, jót beszélgettünk, aztán pihiztem. Már nagyon várom a műtétet, még nem izgulok. Majd kedden, gondolom. Már csak hármat kell aludni :-) Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a mellem!!! Kedden kell befeküdni és szerdán operálnak! :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)