Elegem van

2013. március 9. szombat 

10 órát aludtam, aztán reggeli után megint aludtam, iszonyatosan szar kedvem van. Amikor már reggel CSAK azt várja az ember, hogy vége legyen a napnak és újra lefeküdhessen, az már elég nagy szarság. Elegem van mindenből!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Mindennek a tetejébe kijött az aranyerem. Nem ecsetelem, de könnyes a szemem minden ….után. Kenegetem, kúpozok és reménykedem. Folyamatosan sírok egész nap. Legszívesebben kiugranék a teraszról….azt hiszem, ma egy igazi MÉLYPONT van. Péternek jól kibőgtem magam…rendes, megértő és vigasztaló!!! Kívül-belül száraz vagyok, a szemem körül folyamatosan száraz a bőröm, bármivel kenem, fájnak a talpaim, feszül a mellem, fáj a vénám a jobb karomban, kicsit náthás vagyok és sebes belül az orrom. Talán most ennyi. A nyelvem és a szám rendbejött, jött helyette más. 

Szemét egy kórság ez!!!!! 

ELEGEM VAN! 

ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Délután a Sára elment a barátjával sétálni, hozzám meg kijött a "L". Valószínűleg hallotta a hangomon, hogy eléggé végem van. Nagyon rendes!!! Fél órát itt ült mellettem én meg csak ültem némán, hol sírva, hol csak magam elé bámulva…épületes társaság vagyok….

Eldöntöttük, hogy holnap kimegyünk Semmeringre síelni a Péterrel hármasban. Kijön és itt alszik, hogy reggel időben indulhassunk.

VÉGRE eltelt ez a nap is. Minden nappal közelebb kerülök a végéhez.

2013. március 10. vasárnap 

½ 7 körül fölkeltünk és ½ 8 körül elindultunk. Odafelé én vezettem, majdnem végig esett az eső. Ott is esett szinte egész nap, csak legfölül esett hó. A Péter beült a hüttébe dolgozni, mi meg nyomtuk a Sárával szinte egész nap, csak nagyon nagy köd volt és a hó sem volt az igazi, mert nagyon meleg volt. Kakaóztunk a kedvenc kis hüttémben egész fönt a hegyen J aztán a Péterrel együtt ebédeltünk ott, ahol Ő volt. Szép nap volt, egész jól bírtam és végre nem gondoltam a betegségre (már amennyire ezt „ki lehet zárni” úgy, hogy a hüttében kopasz fejjel ülök és érzem a hátamon az emberek tekintetét). 4 körül elindultunk haza, a Péter vezetett, mert azért elfáradtam kicsit és jól esett pihenni. Itthon még együtt megvacsoráztunk, aztán a Péter hazament, mi meg bedőltünk az ágyba. 

Szép nap volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! J J J Merítettem egy kis erőt a következő hétre. Bár az igazán optimális felállás az lenne, ha a két kezelés között, mindig 1 hétig síelhetnék! J Álmodik a nyomor! 

(részletek a naplómból)

2014.március 9. vasárnap

Tegnap reggel voltam a kórházban, a doki kiszedte a varratok egy részét és levette a kötést is, úgyhogy nagy nap volt, mert VÉGRE letusoltam rendesen!!! :-) A maradék varratot jövő szombaton szedi ki. Meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon szépségesek a cickóim!!! :-)

Onnan mentem dolgozni, de sajnos alig jött rendelés, ezért 12-kor hazajöttem, itthon még figyeltem a gépet 2-ig, aztán kikapcsoltam. Ez a Nőnap sem úgy sikerült, ahogy reméltem.

Lévén, hogy isteni idő volt, kifeküdtem a teraszra és nagyot pihiztem, napoztam :-) Őrületesen melegen sütött a nap! Testemnek, lelkemnek gyógyír! :-) :-) :-)

Ma is csodás idő van, így ma is napoztam délelőtt, meg lemosattam a kocsit és kitakarítottam, azátn átmentünk a Petráékhoz. Zsolt főzött isteni lecsót bográcsban :-) kint heverésztünk végig a kertben, csodás volt!!! :-) 

Meg kell állapítanom, hogy az élet szép, és én szerencsés vagyok és hálás! 

Ezt a csodás tulipáncsokrot kaptam nőnapra :-)

Az én drága barátnémmal, Petrussal :-)

Méreg, düh, harag, igazságtalanság…pityergés...

2013.január 31. csütörtök

Korán ébredtem, benéztem (virtuálisan) az irodába, aztán a Lilinél (gyógytornász) kezdtem. Szokás szerint nagyon jól esett, amit csinált, még akkor is, ha nem vagyok még teljesen jól. Onnan mentem a kineziológushoz, útközben beugrottam a Tiborhoz röviden. Kineziológus sokat segített ma is, kicsit fölhozott a -10-ről…nagy feladatom, hogy elfogadjam, azt, hogy képességem szerint segítek másoknak, megteszek értük mindent, amit tudok, és többet nem. A baj az velem, hogy én mindig többet és többet és többet szeretnék adni, segíteni….hívjuk ezt bárhogy. És van, hogy az ember nem tud többet segíteni, bármennyire is szeretne!!!  És van, hogy magamat előtérbe kell helyeznem MINDENKIVEL szemben, ha a helyzet úgy kívánja. Márpedig most így kell tennem, bármennyire is nehezemre esik!!! És az is igaz, hogy ha én magammal nem vagyok rendben, akkor másoknak sem tudok segíteni!!!

Azon töprengtem ma, hogy hol van a határ aközött, hogy valaki „egészségesen” gyászol vagy belesüllyed az önsajnálatba és egy idő után (tadattalanul) ezzel akarja magára felhívni mások figyelmét és kivívni az odafigyelésüket, szeretetüket!???

2013. február 1. péntek 

Megint korán ébredtem. Hamar beértem az irodába. Jó volt megint dolgozni, de estére elfáradtam. Sára átjött délután és találkoztunk a Katával, megköszöntötte a Micit. Munka után bementünk a Tiborhoz, kaptunk finom vacsit. Aztán haza végre!

Hívott az Ádám, beszélgettünk, mesélt, ma beszédes kedvében volt :-)

Beszéltem az Eszterrel, aki nagyon rossz állapotban van!!!! Segítenem kell neki valahogy!!!!! (neurológus, kineziológus)

Petra hívott, összeszervezte holnapra hozzájuk az ebédet :-) ez most jól esik, és ezer örömmel megyek hozzájuk, végre látom a lányokat is!!!! Jönnek a Toniék is!!!! :-)  

Zoli mamáját kell holnap mindenképpen fölhívnom, mert nagyon régen beszéltünk!!!! Meg is kell látogatnom valamikor!!!

Gyalogolnom is kell holnap, muszáj végre újra összeszednem magam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Sajnos most nem sikerült nem cigarettáznom, ez megnehezíti a saját dolgom, mert nagyon száraz vagyok kívül-belül és a cigitől még szárazabb a szám!!!!!!!!!!!!!

Mai napi pozitívum: a varróbácsim agyon dicsért, hogy milyen jó a hajam és milyen jól áll és milyen fiatalos…….:-) GREAT!

Mai napi negatívumok: iszonyatosan húzódik a bőröm a hónom alatt, fáj a jobb alkaromban a véna (és húzódik is), ahova a kemót kaptam, iszonyatosan száraz a bőröm, hiába kenem bármivel, semmi nem oltja a folyamatos szomjúságom, kisebesedett a nyelvem és nagyon fáj, egyre kevesebb a hajam és kezd valóban taszító lenni a fejem, zavar a tapintása is, zavar az alvásban is…..és még sorolhatnám a sok, kedves apró kis mellékhatást, amikkel nap, mint nap szembesülnöm kell, akár tetszik, akár nem…és miközben én úgy érzem, hogy napról napra, szépen lassan tönkretesz a kemó, illetve azok mellékhatásai, fogalma sincs senkinek, hogy minden nap, minden reggel mennyi erő kell ahhoz, hogy összevakarjam magam és megpróbáljak úgy kinézni, mintha minden a legnagyobb rendben volna, és jól érezném magam!!!!! 

ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Méreg, düh, harag, igazságtalanság…pityergés...   

(részletek a naplómból)

Negatív labor

2013.január 20. vasárnap

Súly: 56.8 kg. Keveset aludtam. Beszéltünk végre a Buksival, mert egész héten nem volt rá idő. Kitalálta, hogy valamikor februárban találkozzunk Bécsben. SZUPER lenne!! :-) Egyszer csak hívott "L", hogy kiszalad 5 percre….hoz valamit…beállított egy egész tepsi vargabélessel :-):-):-) éééééédes pofa!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Isteni természetesen, már a fél tepsit megettem majdnem :-) Imádom!!!!!

Délelőtt gyalogoltam 6.8-ason 30 percet, iszonyatosan jól esett!!!!!!!!!!!!!! Gyógytorna, pihi, kicsi munka….ebéd, délután filmeztem az ágyban. Megnéztem a Marvin szobája című filmet, ami nagyon jó volt és a Fridát, amit imádok!!!!! Újabb torna. Este összebújtam a Micivel.

(részlet a naplómból)

2014.január 20. hétfő

1/2 8 Országos Onkológiai Intézet, labor. Hosszú ,tömött sor, mint mindig. Szépen sorba álltam az első ablaknál, ahol kiosztják a csöveket, aztán szépen beálltam a másik sorba, ami már a vérvételhez vezet. 20 perc alatt sorra is kerültem, de mire odaértem annyira megfájdult a derekam, hogy le kellett ülnöm. Kerülgetett az ájulás, ittam egy kis vizet és összekaptam magam. A kedves idősebb hölgy a javaslatomra alul szúrta meg a karom, mert csak ott van vénám. 9-re végeztem is, mentem dolgozni. Nem tudnám megmondani, hogy miért, de kicsit kiborultam. Nem szeretek bejárni a kórházba. Előjön az összes rossz emlék. 

Dehát ez nem kívánságműsor, mint tudjuk. Kontroll az kontroll. 

1-re visszamentem újra, mert mennem kellett az onkológushoz (Rubovszky) receptért. Hárman voltak előttem, leültem és kivártam a sorom, de közben újfent kiborultam. Ott ültem és potyogtak a könnyeim. Rámtörtek a rossz emlékek, a sok várakozás, a kemoterápia érzése és minden...ültem és sírtam, és sajnáltam magam. Rohadék RÁK!!! Jól tönkretett testileg és lelkileg egyaránt. Nem igazság!!!

Könnyes szemmel beléptem a szobába, Rubovszky kedves volt, megvizsgált, írt föl 3 hónapra gyógyszert. Azt mondta, hogy sajnos normális, hogy hízom a gyógyszertől :-( Merthogy 63 kg vagyok :-( és nagyon zavar! Elbúcsúztam és fölmentem a 3. emeletre és beszéltem a Mátrai főorvos asszisztensével, aki azt mondta, hogy a héten még biztos nem lesz műtét. Hazajöttem és itthonról dolgozgattam még 5-ig. Aztán elkezdtem megszervezni a Sára szülinapi buliját, mert szombaton lesz és így, hogy nem műtenek a héten, meg tudjuk tartani!!! :-) 18 éves lesz az én drága egyetlenem! :-)

Este még befestettem a hajamat. Barnának szántam, de kicsit sötét lett. Sebaj. Nagyon furcsa, mert az elmúlt 1 évben vagy kopasz voltam, vagy tüsi hajam volt, vagy parókában voltam, aztán pedig mákos volt. Holnap még le is szeretnék vágatni belőle egy kicsit, mert már sehogy sem áll. 

No, megyek aludni, mert kikészített a mai nap rendesen. Szép álmokat!