Átköltöztünk!!!!

Kedves követőim, a blog nem szűnt meg, csak elköltözött ide:

http://mellrakom.blog.hu/

Rekonstrukciós műtétem

Most pedig leírom nektek a rekonstrukciós műtétemet, hátha valakinek segíthetek a tapasztalataimmal.

Ehhez tudni kell az előzményeket is.

Országos Onkológiai Intézet, 3. épület, III.emelet, Emlő- és Lágyrészsebészeti osztály, Dr Mátrai Zoltán osztályvezető főorvos)

2012.november 15-én eltávolították a teljes (bal) emlőállományomat (mastectomia), illetve az összes hónalji nyirokcsomómat. Ezzel egyidőben behelyeztek egy expandert (1. kép) (olyasmi, mint egy szilikon implantátum), amit hétről-hétre töltöttek föl sóoldattal, szépen lassan a végleges méretre. A képen is látható, hogy van egy szelep rajta, azon keresztül töltik fecskendővel (2. kép). Hogy hol a szelep, azt egy másik "kütyüvel" (3.kép) mérik be. Általában 80 ml-t töltenek egy alkalommal, de nekem soknak bizonyult ez a mennyiség egyszerre (nagyon feszült tőle a mellem), ezért mindig csak 40 ml-t töltöttek bele. Így tovább tartott a töltés, de elviselhetőbb volt.
A műtét után következett januárban a kemoterápiás kezelés, amiből 6 db-ot kaptam, 3 hetente, majd ezt követte a sugárterápiás kezelés, amiből 28 db-ot írtak elő, minden nap, hétvégéket kivéve.
A sugár előtt felmerült, hogy esetleg ki kell venni az expandert, mert veszélyes lehet, de aztán megvizsgálták és szerencsére mégsem kellett kivenni. Ez igen jó hír volt, mert az egy újabb műtétet (kettőt) jelentett volna.
A sugár befejezése után (június 17.) sajnos fél évet kell várni az operációval, így leghamarabb januárban lehetett volna, de végül 2014. február 19-én volt.
Első voltam aznap szerencsére, tehát reggel berajzolta a doktor úr a mellemen, hogy hogyan fogja vágni, varrni. Kb. 2 órás volt a műtét, a bal mellemben kicserélték az expandert szilikon implantátumra, a jobb mellemet pedig felvarrta (abba nem került implantátum) és áthelyezte a mellbimbómat.
A bal mellemen csak alul van vágás, a jobb mellemen alul és a mellbimbó körül és a bimbótól lefelé.
A műtét után kompressziós harisnyát kell viselni (1-2 napig) és kompressziós melltartót (4. kép) 6 hétig (a melltartót felírta az orvos és az Anita Hungáriában lehet megvásárolni).
Általában 4-5 napot kell bent maradni a kórházban, engem szerdán műtöttek és szombaton haza is mehettem. 6 hétig nem szabad emelni, cipelni, nagyon fölfelé nyújtózkodni...stb, szóval kímélni kell. Én 1 hetet otthonról dolgoztam, és a következő héten már mentem rendesen dolgozni. Az első két hétben volt érzékenyebb, fájdogált, húzódott kicsit, akkor még nem feküdtem éjjel oldalra, de a harmadik héten már igen. Kicsit kellemetlen, de nem vészes. A varratok egy részét a második héten szedte ki, ekkor a kötések is lekerültek és a harmadik héten kiszedte a maradék varratokat is. Végre lehet rendesen tisztálkodni!!!!! :-)
Két dolgot ajánlottak a varratok kenegetésére, az egyik az Aloe First spray, a másik pedig a Contratubex nevű krém.
Már csak egy dolog van hátra: a mellbimbó. Ezt elvileg 2 hónap múlva meg lehet csinálni. Erről majd akkor írok bővebben, ha már túl leszek rajta.

                                                                       1. kép

                                                                         2. kép

                                                                       3. kép

                                                                          4. kép

Petrussal

2013. március 17. vasárnap 

Végre ½ 10-ig aludtam :-) csak egyszer ébredtem föl. Éjszaka hallottam, hogy valami motoszkál, de azt hittem, hogy álmodok. Na reggel kiderült, hogy nem álmodtam. Egérke járt nálam…ááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!! Tőlem kb. 2 méterre megevett egy csokit. Tehát jól indult a nap :-) a reggeli kómázás után, nekiálltam és kipakoltam az egész ágy alját. Tele volt egérkakival….no comment….a pakolást mindjárt összekötöttem egy alapos selejtezéssel és rendrakással. Így aztán egész délelőtt dolgoztam. Ebéd után bealudtam, elfáradtam. Délután segítettünk a Beának az előkészületekben a délutáni zsúrhoz.

1/2 6 körül ért ide a Petra. Jót beszélgettünk, jól esett vele lenni, szép este volt!!!!!!!!! Utána még néztük a Micivel a TV-t és együtt aludtunk. Jó gyorsan eltelt ez a 3 nap, túl sokat nem pihentem, de azért jó volt, mindent összevetve. :-)

(részlet a naplómból)

                                                         Se haj, se szempilla, se szemöldök...viszont: SZERETET!

2014. március 17. hétfő

Köszönöm, jól vagyok :-) Jól lesültem, többek szerint ragyogok! Melleim csodásak, szombaton kiszedték a maradék varratokat is, a kompressziós melltartót még 3 hétig viselni kell,  legközelebb 1 hónap múlva kell csak menni és ha minden jól megy, akkor a szülinapomra mellbimbóm is lesz!!!! :-)

Most tartok a 16.-ik hónapnál...remélem, hogy májusban végre pontot tehetek a történet végére és csaphatok egy nagy szülinapi bulit! :-)

Carpe diem :-)

Depresszió

2013. március 13. szerda

Sokszor fönt voltam, leizzadás…megint úgy keltem, mint, aki semmit nem aludt :-( de nagyon unom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Iroda, volt munka szerencsére, bár volt elég időm agyalni is és sikerült jól bedepiznem délutánra. Petra hívott, jól kibőgtem magam neki….ELEGEM VAN MINDENBŐL, AZ EGÉSZ KURVA BETEGSÉGBŐL és az összes hozományából!!!!!!!!!!!!!!!

áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Ma volt egy jópofa storym. Bejött egy idősebb úriember virágot rendelni (törzsvevőnk), és kedvesen meginvitált ebédelni, amit persze elegánsan visszautasítottam. Távozáskor ért egy nagyon kellemes meglepetés. Azt mondta: - Kisztihánd! Én pedig elmosolyodtam magamban. Ezt utoljára a Papa szájából hallottam :-) Fura volt, mondtam is az úrnak, hogy fura ezt még a mai világban hallani! Még később visszahívott és kedvesen bókolt és újra felajánlotta az ebédmeghívást, amit finoman elhárítottam. De persze a lelkemnek hihetetlenül jól esett!!! Ha tudná, hogy kopasz vagyok….munka után elmentem és vettem egy új pepit bánatomban. Kicsit hosszabb, mint a mostani és csajosabb. Nekem tetszik! Utána beléptem a Tiborhoz, kaptam isteni mákos gubát :-) onnan elmentem az Ikeába, a Decathlonba és a Kikába, vettem cipőtartót, egy finom, puha, meleg barna takarót, gyertyát, képkeretet, vázát!!!!!!!!!!!!!!! :-)

Itthon még a Beának jól kisírtam magam, beszélgettünk, próbált vigasztalni, de a legjobban az esett, hogy nagyon megölelgetett!!!!!!!! 

Nos, ideje ágyba bújnom, mert már holnap van. Szép álmokat!

2013. március 14. csütörtök 

Iroda, munka nem sok….sajnos, annál több idő agyalásra :-( új pepiben. Gondoltam ráfekszem a műszempilla projectre. Órákon át kerestem a neten, semmi info vagy fórum vagy bármi támpont, hogy szabad-e kemoterápia alatt ilyet használni, hol esetleg kapni, lehet-e csináltatni kozmetikussal….semmit, semmi, semmi. Írtam közben egy köremilt a barátnőimnek, hogy ők is nézelődjenek, több szem, többet lát jeligére. És akkor jutott eszembe, hogy megkérdezem a Rados Virágot is (aki szintén átment ezen évekkel ezelőtt, írónő és van egy oldala a FB-on). Kb. 5 percen belül válaszolt is, jó fej volt, de nem tudott segíteni, mert neki nem hullott ki. Váltottunk még pár üzenetet, nagyon helyes volt!!!! Ő is próbált annak idején kampányolni, ahogy én is szeretnék, de nem jutott sajnos előbbre, mindenhol elhajtották, pedig Ő még valamennyire média szereplő is a könyvei által. Na ja…..no comment! Kati hívott, hogy van egy kozmetikus barátnője, aki talán tud segíteni, hívjam föl, Ő már beszélt vele. Fölhívtam és abban maradtunk, hogy hétfőn átmegyek hozz, mert ott dolgozik a Victor Hugo utcában, tőlem 3 percre. Ettől egy picit jobb kedvem lett, hogy talán a jövő héten lesz újra szempillám :-)

Azért ez is megér egy misét, hogy SEHOL, SEMMI infó ezzel kapcsolatban az interneten, pedig elég valószínű, hogy több száz (ha nem több ezer) nőt érintő téma!!!

Megjött az „ítéletidő”, amit ígértek már napok óta. Havazás, erős szél, hófúvások…..stb. Megint mesevilág van :-)

(részletek a naplómból)

Napi bölcselet

Kedveseim,

ugyan a FB-on már posztoltam, de ide is beteszem, mert annyira igaz!


Szép estét nektek!



A gyógyuló ember tekintete az igazi: elkezd látni. 
Látja, azt, hogy hány csoda és milyen szenvedés kell ahhoz, hogy az ember kimásszon a pokolból, feltámadjon a halálból. (...) 
Akit megcsap a mulandóság szele, rájön, milyen csoda élni.

(Müller Péter)

Tavasz

Kedveseim,

Ma vagyok 3 hetes, vagyis ma 3 hete, hogy megoperáltak. Jól vagyok, melleim fájdogálnak, de egyre kevesebbet, varratok szépek, szombaton megyek varratszedésre.

Ma is csodás napom volt :-) :-) :-) de hát ilyen pompás időben, milyen napom lenne? Napsütésre ébredni azért nem rossz dolog. Imádom, ahogy a finom, reggeli napfény beragyogja a nappalit :-) Jókedvűen mentem dolgozni és egész nap jól éreztem magam. Igazán jó dolgom van, mert ahol az irodánk van, egy régi bérházban, belső udvarral, ott a gangra odasüt a nap reggel 10-től délután 1-ig kb. Így amikor nincs olyan sok munka, kiülök olvasni és kényeztetem magam a napsütéssel :-) Ma is így tettem, délután pedig lementem az egyik kedvenc kávézómba, a Duna partra, ahova odasüt a nap. Még akkor is elképesztő melegen sütött. Isteni volt!!! :-)
Ma még nem akarok arra gondolni, hogy szombaton érkezik egy hidegfront és talán még hószállingózás is előfordulhat... :-( naneeeeeeeeeeeee

És nézzük, hogyan telt ez a nap 1 évvel ezelőtt!

2013. március 12. kedd 

Iszonyú álmosan keltem, mert 3-4-ig fönt voltam. Nem tudtam aludni. Ültem a gép előtt és fotókat nézegettem…Iroda, munka, délután meglátogatott a Kata, jót beszélgettünk, átjött a Sára is, mert ott volt a Péternél. 

Egész nap az éltetett, hogy délután jön  "L"!! Mire hazaértem, már várt a kész salátával :-) és csodaszép sárga tulipánokkal mindenhol :-) megvacsiztunk, beszélgettünk, nevetgéltünk, aztán összebújtunk. Pont úgy, mint régen, mintha semmi nem változott volna velem. Érzéki csókolózás, aztán fiiiinom összebújás, hosszas ölelkezéssel, simogatással…amikor a karjaiban vagyok szinte „teljesen” megfeledkezem a betegségről és az állapotomról és ez olyan, amit nem is tudok szavakkal kifejezni! Úgy szeret, ahogy vagyok, és úgy ölel, és csókol, mint amikor volt hajam és megvolt mindkét mellem. Olyan érzelmek szabadulnak föl és törnek a felszínre egy-egy ilyen együttlét alatt, után, hogy csak zokogok és zokogok és zokogok a karjaiban. Ebben minden benne van. Hogy negyedik hónapja küzdök ezzel a szemét betegséggel, azzal, hogy elveszítettem az egyik mellem, a hajam….folyamatosan van valami bajom, amivel terhelem…ugyanakkor ezek örömkönnyek is, mert BOLDOG vagyok a karjaiban!! Egészen őszintén ki merem jelenteni, hogy nem tudom, hogy képes lennék-e nélküle végigcsinálni! Hálát adok érte az életnek mindennap! Miközben emberileg tisztelem és becsülöm, és nagyon jókat tudunk beszélgetni és nagyon sokat nevetünk, ugyanakkor olyan izgalommal várom a találkozásainkat, mint egy tinédzser! Tudjátok, olyan gyomorremegősen. És mindezt 40 éves fejjel és gondolkodásmóddal és érzelmi intelligenciával. Még ennyi idő után is. És ez számomra tényleg FANTASZTIKUS! Nincs sok dolog, amiért hálás vagyok a sorsnak (szándékosan nem használnom az Isten szót, mert a belé vetett hitem már nagyon régen elveszítettem sajnos), de ÉRTE mindenképpen! Elképesztően figyelmes, kedves, segítőkész, empatikus, érzéki, kívánatos, és ami talán a legfontosabb, hogy igaz, jó barát!!!!!!!!

Boldogan aludtam el :-)!

(részlet a naplómból)

Elegem van

2013. március 9. szombat 

10 órát aludtam, aztán reggeli után megint aludtam, iszonyatosan szar kedvem van. Amikor már reggel CSAK azt várja az ember, hogy vége legyen a napnak és újra lefeküdhessen, az már elég nagy szarság. Elegem van mindenből!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Mindennek a tetejébe kijött az aranyerem. Nem ecsetelem, de könnyes a szemem minden ….után. Kenegetem, kúpozok és reménykedem. Folyamatosan sírok egész nap. Legszívesebben kiugranék a teraszról….azt hiszem, ma egy igazi MÉLYPONT van. Péternek jól kibőgtem magam…rendes, megértő és vigasztaló!!! Kívül-belül száraz vagyok, a szemem körül folyamatosan száraz a bőröm, bármivel kenem, fájnak a talpaim, feszül a mellem, fáj a vénám a jobb karomban, kicsit náthás vagyok és sebes belül az orrom. Talán most ennyi. A nyelvem és a szám rendbejött, jött helyette más. 

Szemét egy kórság ez!!!!! 

ELEGEM VAN! 

ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Délután a Sára elment a barátjával sétálni, hozzám meg kijött a "L". Valószínűleg hallotta a hangomon, hogy eléggé végem van. Nagyon rendes!!! Fél órát itt ült mellettem én meg csak ültem némán, hol sírva, hol csak magam elé bámulva…épületes társaság vagyok….

Eldöntöttük, hogy holnap kimegyünk Semmeringre síelni a Péterrel hármasban. Kijön és itt alszik, hogy reggel időben indulhassunk.

VÉGRE eltelt ez a nap is. Minden nappal közelebb kerülök a végéhez.

2013. március 10. vasárnap 

½ 7 körül fölkeltünk és ½ 8 körül elindultunk. Odafelé én vezettem, majdnem végig esett az eső. Ott is esett szinte egész nap, csak legfölül esett hó. A Péter beült a hüttébe dolgozni, mi meg nyomtuk a Sárával szinte egész nap, csak nagyon nagy köd volt és a hó sem volt az igazi, mert nagyon meleg volt. Kakaóztunk a kedvenc kis hüttémben egész fönt a hegyen J aztán a Péterrel együtt ebédeltünk ott, ahol Ő volt. Szép nap volt, egész jól bírtam és végre nem gondoltam a betegségre (már amennyire ezt „ki lehet zárni” úgy, hogy a hüttében kopasz fejjel ülök és érzem a hátamon az emberek tekintetét). 4 körül elindultunk haza, a Péter vezetett, mert azért elfáradtam kicsit és jól esett pihenni. Itthon még együtt megvacsoráztunk, aztán a Péter hazament, mi meg bedőltünk az ágyba. 

Szép nap volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! J J J Merítettem egy kis erőt a következő hétre. Bár az igazán optimális felállás az lenne, ha a két kezelés között, mindig 1 hétig síelhetnék! J Álmodik a nyomor! 

(részletek a naplómból)

2014.március 9. vasárnap

Tegnap reggel voltam a kórházban, a doki kiszedte a varratok egy részét és levette a kötést is, úgyhogy nagy nap volt, mert VÉGRE letusoltam rendesen!!! :-) A maradék varratot jövő szombaton szedi ki. Meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon szépségesek a cickóim!!! :-)

Onnan mentem dolgozni, de sajnos alig jött rendelés, ezért 12-kor hazajöttem, itthon még figyeltem a gépet 2-ig, aztán kikapcsoltam. Ez a Nőnap sem úgy sikerült, ahogy reméltem.

Lévén, hogy isteni idő volt, kifeküdtem a teraszra és nagyot pihiztem, napoztam :-) Őrületesen melegen sütött a nap! Testemnek, lelkemnek gyógyír! :-) :-) :-)

Ma is csodás idő van, így ma is napoztam délelőtt, meg lemosattam a kocsit és kitakarítottam, azátn átmentünk a Petráékhoz. Zsolt főzött isteni lecsót bográcsban :-) kint heverésztünk végig a kertben, csodás volt!!! :-) 

Meg kell állapítanom, hogy az élet szép, és én szerencsés vagyok és hálás! 

Ezt a csodás tulipáncsokrot kaptam nőnapra :-)

Az én drága barátnémmal, Petrussal :-)

Rossz napok

2013. március 3. vasárnap 

Korán keltem, ½ 8-kor a Bea beadta a második fehérvérsejt képzőt, aztán ment szegény ügyelni a Péterfybe. Mi pihiztünk a Micivel, aztán elmentünk az Outletbe, vettünk neki rövid ujjú trikókat J Délre értem jöttek a Toniék és mentünk le Agárdra. Iszonyatosan fújt a szél és sütött a nap, igazi Timus vitorlázó idő volt. Toni megcsinálta a díszt az urnára, meg kötött egy csokrot a horgonyra. Megcsináltuk szépen az Optimistet kék anyaggal letakarva. Azon volt az urna és a családi virágdíszek. Nagyon szép lett az egész. 3 körül kezdtek szállingózni az emberek szépen, sorban. Iszonyatos mennyiségű ember jött el, Timu biztosan örült. Annyira megható volt ez a sok-sok ember, legalább kétszázan voltak szerintem. Mondtak páran beszédet, aztán a Zsombi és a Keló és a Jurik Gyuri kihajózott vele egy utolsó körre a tóra a motorossal. Istenem, olyan megható volt! Judit szegény teljesen ki van borulva, ami érthető. Nagyon szoros volt kettejük kapcsolata. Már amikor leértünk kezdtem szarul érezni magam, elkezdett fájni a derekam iszonyatosan és onnan minden lefelé, a lábaim….alig bírtam fölmenni a lépcsőn. Amikor elkezdődött a búcsúztató nem bírtam tovább és fölmentem a büfébe és lefeküdtem a kanapéra, hátha jobb lesz. De nem lett L sőőőt. Pont szembe jött velem a Mazsi, megkértem, hogy amikor indul, vigyen haza. Addig sírva szenvedtem és vártam, hogy induljunk. Hazaértem, rögtön bevettem 2 fájdalomcsillapítót és lefeküdtem. Komolyan, ilyen fájdalmat még soha nem éreztem, pedig volt már részem ebben-abban. "L" édes volt, azonnal kijött és hozott brokkoli levest és túrótortát, amit meg is ettem. Megszeretgetett, megpuszilgatott és ment vissza dolgozni. Annyira jól esett, hogy kijött. Aludtam egy kicsit és jobban is lettem. Most már „csak” a sarkam fáj iszonyatosan, annyira, hogy alig bírok járni L Mici édes volt, főzött spagettit paradicsom szósszal. Abból is ettem még később este. Fiiiiinom volt!!! J

Hát ez egy jó szar nap volt.

2013. március 4. hétfő 

Egy fél fokkal jobban vagyok, de megkértem az Ádámot, hogy jöjjön értem és vigyen be a Beához a Péterfybe, hogy vért vegyen, mert éjjel ügyelt és még ott van. Jött is ¼ 8-ra, pontban 8-ra odaértünk, Bea ledöfött és jöttünk haza, csak még megálltunk vásárolni. Ittunk egy kv-t és ment haza. Ma meg holnap itthonról dolgozom, próbálok még erőt gyűjteni, hogy szerdától be tudjak menni a Nőnap miatt. Remélem sok rendelés lesz, csak bírjam!!!!!!!!! Bea hívott még délelőtt, hogy megvan a labor eredményem és jó a fehérvérsejt szám újra !!! YESSS! Viszont most a vörös kevés, ezért adott azt, mikor hazajött. Végtagjaim továbbra is fájnak, meg a sarkam nagyon, így a járás is elég kellemetlen L L L "L" meglátogatott, kicsit napoztunk a teraszon jól beöltözve J idén az első!!!!!!! Elég sok munka volt ma, úgyhogy jól el is fáradtam. Délután próbáltam kicsit aludni, de csak pihenés lett belőle, de az is nagyon jól esett!!! Sára hazajött a suliból és aludt 2 órát! J Ádám hívott még napközben, Petra is hívott, az Eszter is és a Bényi Laci is. Jól esik a törődésük!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Csak vége lett ennek a napnak is! 

VÉGRE!   

2013. március 5. kedd 

Egész jól aludtam és egész sokat, dolgoztam, aztán 10-kor olyan fáradság jött rám, hogy lefeküdtem és aludtam megint 2 órát. Nagyon jól esett és szüksége volt a szervezetemnek rá ezek szerint. Aztán dolgoztam tovább, szerencsére ma is volt munka, nem unatkoztam J Délután kicsit kiültem a napra, de csak óvatosan és jól beöltözve J nagyon jól esett a napocska!!!!! J Ma megint eggyel jobban vagyok, mert ma már elég volt csak a Contramal (fájdalomcsillapító) háromszor, nem kellett mellé Cataflan is! Ma inkább csak az ujjaim és a sarkam fáj. Délután hívtam a Zolit, nem vette föl, visszahívott estefelé, mondtam, hogy mennék töltésre. Holnap mehetek is 4-re. Aztán közölte, hogy van egy rossz híre L ledermedtem azonnal. Ezeket a mondatokat mostanában elég rosszul veszem. A rossz hír, hogy ezt az expandert, ami nekem is van, nem lehet sugarazni, tehát a kemó után 4 héttel kicseréli egy másikra. Aztán majd vissza. Ez két újabb vágást és 2 újabb altatást jelent. A FENÉBE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ezáltal persze csúszik minden, és rámegy szinte az egész nyár. 

Abban az egy csodában reménykedem, hogy mégse kell talán sugár!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ha utánaszámolok (amit nem akarok, mert sírva fakadok), akkor a következő kemó március 21., az utolsó április 11. vagy 12., attól számolva 4 hét múlva lehet kivenni az expandert, az május 10., utána kb. 2 héttel lehet elkezdeni a sugarat, az május 24. és ha az 5 héten keresztül tart, akkor az június vége.

(részletek a naplómból)

Fehérvérsejt

2013. március 1. péntek 

Fél 8 vérvétel a Beánál J + vasalás. Iroda végre, élveztem, volt munka is J Bea hívott, hogy rossz a vérképem, fölhívja a Rubovszkyt. Francba!!!!! 

Kevés a fehérvérsejtem. 

Hívtam a Mátrai doktor urat, azt mondta, hogy így ne is töltsünk. Francba!!! 

Fáradt vagyok és megijedtem. 

Holnap megyek a Rubovszkyhoz. 

Amúgy hangyányit jobban vagyok ma. Csak nagyon elfáradtam. 

2013. március 2. szombat 

Későn feküdtem este, és sajna reggel sem tudtam sokáig aludni, már ½ 6-kor fölébredtem L No mindegy is! Ma megint 1-el jobban vagyok, így kitakarítottam, aztán bementem a Tiborhoz egy kv-ra, Brigi is csatlakozott hozzánk J Onnan fölmentem a Rubovszkyhoz, aki felírta a fehérvérsejt képző cuccot, meg még pár dolgot a különféle bajaimra. (a fehérvérsejt képzőt mindennap be kell adni és két naponta kell vérképet nézni, hogy mikor áll helyre újra). Mindent megkérdeztem tőle, amit szerettem volna, napozás, mellékhatások…stb. 

Kiváltottam minden gyógyszert ügyesen, vásároltam és haza. Letakarítottam a teraszt, mert csodás idő van, fölhoztuk a székeket, elővettük a párnákat J Bea főzött finom ebédet (tárkonyos raguleves). Utána elvittem a Micit a Sasadira, mert mentek a barátjával a Vörösmarty térre Flashmobra J J J visszafelé vettem végre egy új asztalt a teraszra J kitakarítottam a kocsit. Aztán pihiztem, aludtam másfél órát, ami nagyon jól esett és beszéltem a Buksival végre. 

Fájdalmaim mai napon: ujjaim nagyon fájnak, végtag fájdalom jobb egy kicsit, torkom jó, a nyelvem egy picit jobb, de még mindig fáj, keserű……

Szedem az új gyógyszereket, öblögetek…stb. Este dolgoztam még kicsit, tvztünk a Micivel és korán lefeküdtem.

Bea beadta az első fehérvérsejt képző injekciót.

(részletek a naplómból)

Mellékhatások

2013.február 26. kedd

Nagyon szar éjszakám volt, folyton fölébredtem, fájt, száraz volt a torkom, a szám…keserű az íze és ocsmány lepedékes a nyelvem…éjjel már éreztem itt-ott ízületi fájdalmat…reggel már jobban….vettem be fájdalomcsillapítót…olyan érzés, mintha lázas lennék…szar…próbálom elfogadni ezt a helyzetet és megélni és túl lenni rajta és nem lázadni ellene, mert akkor még nehezebb az egész!!!! Meglátogatott az Ádám, hozott szőlőt és epret, itt volt egész sokáig, jól esett!!!! Többször öblögettem mind a két szerrel, de nem sokat segített sajna…L délután lementem a DM-be, hogy kimozduljak végre egy kicsit…ne csak szenvedjek…aztán bekentem azzal a gusztustalan ízű krémmel, amivel a múltkor is kezeltem…undorító!!!!! Erre egyszerűen nem lehet mást mondani! Elegem van, fáj mindenem………………….

2013. február 27. szerda 

Hasonlóan szar, mint a kedd…..csak eltelik ez a nap is……öblögetek, öblögetek, öblögetek…délután kijött "L" ami viszont NAGYON jóóóó volt testemnek, lelkemnek!!!!! Megpuszilgatott, megölelgetett, megszeretgetett!!!!!!!!!!!! Már nagyon hiányzott!!!!!!!!

Este Micivel még megírtuk az olvasónaplót J

2013. február 28. csütörtök 

Hasonlóan szar éjszaka…már nem újdonság…86 ébredéssel, 1 fölkeléssel…összeszedtem magam és elmentem a Lilihez tornára, mert nagyon régen voltam. Nem voltam valami fényesen, de végigcsináltam és még meg is dicsért. Utána vásároltam és hazajöttem dolgozni. Ettem 2 szelet kalácsot és egy kis tejberizst, ebédre meg krumplipürét, tükörtojással. Az egész jól esett. Ma is alig volt munka, rávettem magam és elmentem a kineziológushoz is. Nagyon jóóó volt!!! Este megpróbáltam spenótot enni, hát az sem csúszik…a francba!!!! 

Közben annyira fáj mindenem, hogy szétszakadok…

áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Fekszem a kanapén, bámulom a plafont, hallgatom a csöndet, amibe csak az órák egyenletes ketyegése zavar bele, lüktetnek az ujjbegyeim, mintha mind a tízre egyszerre suhintottak volna rá  a kalapáccsal. Aztán egy idő múlva úgy lüktetnek, ahogy az órák ketyegnek. Ritmusosan. Szűnni nem akaróan.

Valahogy így tudnám leírni a jelenlegi állapotom: elb...tt!

Fáj minden porcikám, lábam, hátam, derekam, minden pillanatban máshol nyillal belém a fájdalom…ujjbegyeim. A szám keserű kemó ízű, a nyelvem teljesen kisebesedve, és olyan, mintha kétszer akkorára lenne dagadva. Az ízlelőbimbóimnak nyoma sincs. Nyálam nincsen, iszonyúan fáj a nyelvem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 

Az ujjaim annyira fájnak és érzékenyek, hogy szinte nem bírok semmit megfogni. Ilyen sem volt még, de jó kurva szar…gépelni is alig bírok…

Ahogy itt fekszem mozdulatlanul, azzal áltatva magam, hogy ha nem moccanok, talán nem is fáj, újra és újra a Frida jut az eszembe. Ha rágondolok, kicsit elszégyellem magam. De miért kéne nekem mindig, újra és újra viszonyítanom?????????? Kicsit kezdem már unni! Igenis szarul vagyok és szenvedek, és azt várom, hogy sajnáljanak és babusgassanak!!! 

Iszonyatosan szarul vagyok emberek!

ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

(részletek a naplómból)


2014. február 28. péntek

Ahogy visszaolvasom a naplóm, megelevendnek azok a szörnyű napok a kemó után. Emlékszem a fájdalmakra, a kellemetlen közérzetre és arra, hogy mennyire dühös voltam mindenre. 
Újra és újra hálát adok, amiért életben vagyok és magam mögött tudhatom ezt a szörnyű időszakot!
Itthonról dolgozom, gyógyulok, melleim fájdolgálnak, de nem vészes. Semmiképpen sem annyira rossz, hogy gyógyszert kéne bevennem! :-) Édes ki fájdalmak ezek az első műtéti utáni fájdalmakhoz képest. Atyaég! Jövő héten már bemegyek szerintem dolgozni :-)
Mindjárt itt a Nőnap, fel kéne rá készülni kicsit.
Ma el is megyek új csokrokat fotózni a weblapra.
Sárának össze kell még pakolni, mert holnap indul síelni :-) életében először nélkülem.